Miközben 240 ezer forint körül jár a budapesti átlagos lakbér összege, 160 ezer üres lakás van a városban. Hivatalosan. De valóban is? Miért nincsenek a bérleti piacon az üres lakások, és meddig bővülhet még a magánbérlakás-szektor, amely az elmúlt években már amúgy is megtriplázódott? Mi van a számok mögött? Utánajártunk.
A 160 ezer nem lakott lakás nem azt jelenti, hogy ezek üresen állnak. A ténylegesen semmire sem használt vagy üresen álló lakások száma ennél jóval alacsonyabb – hívta fel a figyelmet Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki a Világgazdaságnak kifejtette, hogy
az üres és a nem lakott lakás két külön kategória, vagyis nem egy az egyben fedi egymást.
A fővárosi lakások 17 százalékában, a 800 ezer lakásból 160,7 ezerben hivatalosan nem lakik senki, de ez nem jelenti azt, hogy ezek az ingatlanok üresen állnának. Egy lakást ugyanis nem csak lakás céljára lehet használni, abban sokféle cég székhelye lehet, vagy helyt adhat például orvosi rendelőnek, mérnökirodának, ügyvédi irodának, masszázsszalonnak, de akár lakáshotelként is üzemelhet, és üzemel is sok közülük.
Miközben valóban nagyon sok üres lakás lehet Budapesten, fontos tisztázni, hogy a teljes állományban ezek kisebb nagyságrendet képviselnek, mint a sokat emlegetett 150-160 ezres volumen – összegezte Balogh László.
A teljes cikk: Üres lakások: miért nem adják bérbe a lakatlan ingatlanokat, miközben egekben a bérleti díjak?
