A legtöbb nagyvárosban 15–30 százalékkal nőtt a hitelfelvevők önereje a tavalyihoz képest, a fővárosi eladó lakások iránt érdeklődők körében ez átlagosan közel 17 millió forint.
A nagyvárosok közül a legnagyobb mértékben, 22–30 százalékkal Debrecenben, Szegeden és Győrben nőtt az átlagos önerő összege. Budapesten az idén 14 százalékkal magasabb ez az érték, mint 2021-ben. Mivel a kezdő tőke összegét többek között a megtakarítások, a meglévő ingatlan értéke és az állami támogatások teszik ki, ezért a növekedés több tényezőnek köszönhető. A jogszabályok által előírt minimális önerő a vételár 20 százaléka, de több bank ennél nagyobb, jellemzően 30 százalékot vár el a vevőktől.
Az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek, ami segített a vásárláshoz szükséges önerő megteremtésében. Éves szinten még megfigyelhető lakásdrágulás, ami az önerő és a szükséges hitel összegét egyszerre növeli.
„Az országon belül komoly eltérések vannak a lakásárakban és az átlagos fizetésekben, ezt tükrözik a hitelintéző adatai is. Ennek köszönhetően ugyanaz a lakásvásárlásra fordított összeg teljesen más értéket képvisel az egyes városokban” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője.
Szerinte a jelenlegi ingatlan- és pénzpiaci helyzet a hitelfelvevőket annyiban segíti, hogy a lakásdrágulás a nagyvárosokban jelentősen lelassult, így már nem kell egyre nagyobb kölcsönt felvenni egy adásvétel finanszírozásához. A vásárlóknak viszont komolyabb kihívást jelent a kamatok folyamatos növekedése, ami magasabb törlesztőrészletet eredményez.
A teljes cikk: Segíti a hitelfelvevőket a lakásdrágulás lassulása
