Megszállták a kínaiak Kőbányát és Angyalföldet, a Belvárosban és a Balaton északi oldalán nyomulnak az oroszok, Baranyában a hollandok. Tavalyelőtthöz képest tavaly a lezárult tranzakcióknál harmadával nőtt a nem EU-s állampolgárok aránya a teljes hazai ingatlanforgalomban, elérte a 3 százalékot. 2023-ban 2981 esetben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet, ami 18 százalékos növekedés 2022-höz képest. Pontos képet nehéz kapni, mert az uniós állampolgároknak, a svájciaknak és az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaihoz tartozóknak nincs szükségük engedélyre, azt viszont tudni lehet, hogy ők is aktívak a piacon, főleg a németek, a hollandok és az osztrákok.
Megfigyeltük a Miniszterelnökség által nemrégiben elkészített tavalyi összefoglalóban, hogy a külföldiek egymás között is elég gyakran adják-veszik az ingatlanokat. A kicsit több mint 2800 tavalyi tranzakcióból 742 részese volt csak külföldi állampolgár, ezeknek az adásvételeknek a túlnyomó részét Budapesten bonyolították le.
A Balatonnál megfigyelhető, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években nyaralót vásárolt németek vagy osztrákok megöregedvén már nem tudják vagy nem akarják fenntartani az ingatlanjaikat. S mivel gyermekeik vagy ismerőseik sem feltétlenül érdeklődnek eziránt, piacra dobják, akár fiatalabb honfitársaiknak vagy a magyar vásárlóknak.
Az is érdekes, mert eddig ez nem nagyon volt jellemző, hogy a külföldiek nem csupán a lakásokra és családi házakra startolnak, hanem gazdasági épületekre és úgynevezett egyéb ingatlanokra, például romos raktárakra vagy akár telkekre is, ha az jó helyen van. A fővárosban és Pest megyében kirajzolódik egy másik magatartás is a külföldiek részéről, a saját honfiársaiknak adják bérbe a lakásokat vagy akár vállalkozásaiknak, ez főleg a kínaiakra jellemző.
A teljes cikk: Már egymás közt is sok lakást adnak-vesznek itthon a külföldiek
