Eladó Jósika Miklós író szurdoki kastélya Kolozsvártól 75 kilométerre, Zsibó és Dés között, az Almás völgyében, adta hírül az erdélyi sajtó. A szilágysági műemlék épületet a luxusingatlan adásvételére szakosodott romániai Sotheby’s kínálja megvételre félmillió euróért, amely a jelenlegi ingatlanpiacon nem nagy összeg, főként ha azt nézzük, hogy tizenkét és fél ezer hektár mezőgazdasági terület is jár a kastélyhoz. 

Jósika Miklós egykori otthonának tulajdonoscseréjére azért kerülhet sor, mert a birtokot nem igényelték vissza az örökösök. A legutóbbi időkig egy mezőgazdasági vállalat, az Agromec használta. A kommunizmusban a helyi termelőszövetkezet gépállomását költöztették az úri lak területére, az épület sorsa és állapota ennek megfelelően alakult. Díszes kapuját ormótlan betonkeretre cserélték, a gondozott parkot hosszú időre zöldségeskertté alakították, az ingatlant lelakták, szétverték, a berendezését elhordták, tönkretették. 

Pedig a nemesi udvar igencsak elegáns volt korábban, több szökőkút tette díszesebbé. A kastély viszont egyszerű, egyszintes épület, két főhomlokzati sarkán egy kerek és egy hatszög alaprajzú bástya áll. A főbejárat a kerek bástyából nyílt, előtte feljáró tornáccal, amelynek mára nyoma sincs. A kapuban őrt álló kőoroszlánok átkerültek a szomszédos zsibói Wesselényi-kastélyba. A kripta, amelyet Jósika Miklós édesapja emlékére emelt azon a helyen, ahol II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem elfogyasztotta utolsó ebédjét az 1705. évi zsibói csata előtt, hosszú időn át raktárként szolgált.

A Jósikák házasság révén jutottak a szurdoki birtokhoz, miután Jósika Mózes báró elvette feleségül Csáky Mária grófnőt. Ekkor már állt itt egy udvarház, amit a XIX. században teljesen átalakítottak. Mózes unokája, Jósika (I.) Miklós építtette az új kastélyt, és a hatalmas könyvtár összegyűjtése is az ő nevéhez köthető, írja a Kastelyerdelyben.ro.

Jósika (II.) Miklós sikertelenül végződött első házassága után költözött Szurdokra. A magyar romantikus regény megteremtője, aki az erdélyi és a magyar országgyűlésnek is tagja volt, nem mellékesen lelkes támogatója az 1848-as forradalomnak és a jobbágyfelszabadításnak, 1834 és 1853 között élt itt. Több gazdasági épületet emelt, felvirágoztatta a birtokot. Tőle fia, Leó örökölte a kastélyt, ő pedig a lányára, Jósika Irénre hagyta. A felkelők 1848-ban jócskán megrongálták a rezidenciát, így a XIX. század utolsó harmadában újabb építkezések váltak szükségessé.

A teljes cikk: Erdélyi kastélyok az ingatlanpiacon