Az elmúlt években sokáig csak pozitív hatásokat érezhettünk a hazai ingatlanpiacon, ilyen volt az alacsony kamat, az állami támogatások vagy az áfacsökkentés, melyek mind felfelé hajtották az újépítésű ingatlanok iránti keresletet, mely aztán húzta magával a használt lakások árát és keresletét - hívta fel a figyelmet Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője.

Mozgásban volt a piac, hiszen ahogy vásárolt valaki egy ingatlant, úgy adta is tovább használt lakását. Ebben az időszakban mind a vevői, mind az eladói oldal számára kedvező volt a piaci helyzet. A Covid19-járvánnyal ugyan megjelent egy negatív tényező, ennek ellenére az árak tovább emelkedtek, különösen a nyaralók piacán, de legrosszabb esetben is megtartották értéküket az ingatlanok.

Most viszont már láthatóan elkezdtek gyülekezni felettünk a viharfelhők, egyre több negatív hatást lehet tapasztalni, így nem lehet kijelenteni, hogy nem következhet be áresés vagy legalábbis stagnálás az ingatlanpiacon, mely a magas infláció miatt komolyabb értékvesztést is jelenthet a tulajdonosok számára - jelezte a szakértő.

Igaz, megjelentek azok a vásárlók, akik az inflációból való “menekülés” miatt vásárolnak ingatlanokat, és valamilyen kényszerhasznosításba kezdenek bele. Ők azonban többnyire nem professzionális befektetők, akik nem is professzionális módon hasznosítják a megvásárolt ingatlant.

Rájuk sokszor az jellemző, hogy az ingatlan nincs megfelelő állapotban a bérbeadásra, nem jól árazzák, hibás szerződéseket kötnek. Annak ellenére, hogy ők nem tekinthetők valódi befektetőknek, hatást gyakorolnak a piacra: keresletet gerjesztenek. Ugyanakkor az is elmondható, hogy részükről sokszor kapkodva, átgondolatlanul történik a vásárlás - vélekedett Balla Ákos.

Ezzel szemben viszont hűti a piacot, hogy annyira magasra kúsztak az árak, amitől már sokan megrettennek, így nem is vágnak bele egy vásárlásba. Viszont akik a vevői oldalon nem jelennek meg, azok az eladóin sem, így aztán erősen limitálttá kezd válni az kínálati oldal, ami visszafogja keresletet.

Emellett az újépítésű ingatlanok piacán is jelentős szűkülés várható, mivel az ott kialakuló ingatlanárakat is egyre kevesebben tudják megfizetni. A szakértő becslése szerint a korábbi vásárlási volumen, és ezzel együtt az induló ingatlanfejlesztések száma mintegy felére csökkenhet az elkövetkező évben, mely az ingatlanfejlesztések 2-3 éves ciklusa miatt több évig gyenge kínálatot fog eredményezni.

Az újépítésű ingatlanok piaca ráadásul a további áremelkedés irányába mutat, hiszen az építőanyagok árai változatlanul emelkednek, ahogy a romló kamatkörnyezet miatt a finanszírozás költsége is. Pedig az elmúlt egy évben is már mintegy 30 százalékkal drágultak az újépítésű ingatlanok, de az év végéig még további 20-30 százalékos áremelkedésre lehet számítani. Ennek következtében jelenleg 1,2-1,4 millió forintos négyzetméterár alatt most nem nagyon találni eladó újépítésű ingatlanokat, Balla Ákos szerint legfeljebb a külső kerületekben találkozhatunk - nagyon ritkán - egymilliós négyzetméteráron kínált lakásokkal.

A kínálati oldal szűkülését már most lehet érzékelni az újépítésűek piacán, és sok tervezett projekt feltehetően már nem is fog megvalósulni, vagy legalábbis jelentős csúszással. Sokkal óvatosabbá váltak az ingatlanfejlesztők, hiszen nem látják a várható költségeiket. Balla Ákos értékelése szerint a jelenlegi környezet nem igazán kedvező az ingatlanfejlesztők számára, mivel túlzottan nagy kockázatot kell vállalniuk. Ezzel egyidőben a finanszírozás is elérhetetlen, illetve túl drága lett a beruházóknak, mely szintén gátolja az ingaltanfejlesztések indulását.

Mindez ugyanakkor véleménye szerint nem fogja érinteni az elkészülő lakások minőségét, annál is inkább, mivel a magas árakon már csak jó minőségű ingatlanokat hajlandóak megvásárolni a vevők, akik “finnyásabbak, válogatósabbak” lettek. A szakértő úgy véli, hogy ma már nem lehet rossz minőséget értékesíteni, mivel elvárás lett a megfelelő energetikai minősítés, a kiváló műszaki tartalom, és az egyéb kapcsolódó szolgáltatások. Az azonban kétségtelen, hogy csak egy egyre szűkebb vevői kör fog hozzáférni az újépítésű ingatlanokhoz.

Balla Ákos kitért arra is, hogy a források is lassan átrendeződnek, ami azért érdemel figyelmet, mert jelentős befolyásoló tényező az ingatlanpiacon a vevők számára a hitel, illetve annak költsége. Márpedig ma sokkal magasabb kamatok mellett tudunk ingatlanhitelt felvenni, mint akár néhány évvel korábban: míg nemrég még 3 százalék körüli THM-mel lehetett lakáskölcsönhöz jutni, ez most lassan elérheti a 10 százalékot is.

Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal magasabbá válnak a havi törlesztőrészletetek, ami mellett további gondot jelent, hogy lényegesen jobb fizetést kell felmutatniuk a hitelfelvevőknek a bankok számára, hogy ezeket a drága hiteleket egyáltalán megkapják. Ennek hatására nagyon sokan lemorzsolódnak, és csak a készpénzes vásárlók maradnak a piacon, akik vagy maguk is eladtak valamit, amihez hozzáteszik a megtakarításaikat, vagy pedig eleve rendelkezésükre áll egy nagyobb, megtakarított összeg.

A helyzetet némileg enyhíti, hogy úgy tűnik, megmaradnak az ingatlanvásárláshoz felhasználó állami támogatások, családtámogatások, ugyanakkor Balla Ákos szerint nem feltétlenül az eddigi formában. Úgy véli, az elkövetkező egy évben itt is változásokra lehet számítani. Nemrég egy “sikertermék”, a “zöldhitel” már kivezetésre került a forrás kimerülése miatt, melynek visszatérésében ugyanakkor nagyon bízik a szakma, bár várhatóan a korábbinál magasabb kamatokkal fog ez megtörténni.

Ami problémát okoz, hogy a gazdasági környezet alakulása nem kedvez a támogatásoknak, így a szakma azzal is elégedett lenne, ha ezek bármilyen formában, de legalább megmaradnának. Emellett elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a támogatások hosszú távon, kiszámíthatóan jelen legyenek, ne csak egy-két éves lehetőségekről legyen szó - magyarázta a szakértő. Hiszen ha egy társasház építését vesszük alapul - de akár egy családi ház építésénél is -, azt látjuk, hogy az két-három éves folyamat lehet, így az ennél rövidebb időszakra tervezett támogatások nem működnek.

Balla Ákos végül kitért arra is, hogy jelenleg azt tapasztalják az ingatlanközvetítők, hogy a legkisebb kereslet az egyszobás lakások iránt mutatkozik. Vagyis itt fordult a legnagyobbat az ingatlanpiac, hiszen 20 éve még a befektetők körében egy 27-30 négyzetméteres kis garzonlakás volt a legnagyobb sláger. Ma már azonban a vevők legalább másfél szobában gondolkodnak, vagyis belépett a képbe egy korábbinál hosszabb távra tervezés. Hiszen egy másfél szobás lakás egy egyedülállónak is megfelelő, de oda akár már egy gyereket is lehet tervezni. Vagyis egy kicsit hosszabb távon képes kielégíteni az ingatlannal szemben támasztott igényeket, mint egy egyszobás garzon.

Ennek megfelelően a másfél-kétszobás lakások teszik ki a kereslet legnagyobb részét most az ingatlanpiacon, miközben a három-négy szobás ingatlanok iránt a vevőknek mintegy 10-20 százaléka érdeklődik. Vagyis meglehetősen limitált keresletről beszélhetünk a nagyobb méretű ingatlanok esetében.

Ugyanakkor azt is megjegyezte Balla Ákos, hogy a hazai ingatlanpiac azért meglehetősen színes, a kínálat eléggé sokrétű, tehát nem lehet azt kijelenteni, hogy kizárólag egyetlen irányba tart a kereslet, csak egy típusú ingatlanokat keresnének a vevők. Mint szavaiból kiderült, sokszor maguk az ingatlanközvetítők is meglepődnek azon, hogy mi mindent el lehet adni az ingatlanpiacon.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek azért nem mindennapos esetek, a tranzakciók többségét pedig a jól tipizálható ingatlanok teszik ki. És természetesen az is érvényes, hogy minél rosszabb adottságú egy ingatlan, minél egyedibb vagy minél problémásabb, annál hosszabbra nyúlik az értékesítési idő, és máshogy kell az árat is meghatározni - tette hozzá a Balla Ingatlan vezérigazgatója.

| Üzleti Hírszerzés