Cikkünkben állításunk alátámasztása érdekében 10 érvet sorolunk fel, tényekkel megtűzdelve.

A Magyar Nemzeti Bank június 22-én induló kamatemelési ciklusa során immáron három alkalommal, összesen 90 bázisponttal növelte az alapkamatot. Az alapkamat a bankközi kamatokba történő begyűrűzésen keresztül a változó kamatozású hitelek kamatlábát is meghatározza, és ezáltal az adósok törlesztőrészletét is növeli. A változó kamatozású hitellel rendelkező adósok tehát kamatkockázattal szembesülnek.

Az adósságszolgálat kamatemelés hatására történő emelkedése elsősorban a hátralévő futamidő nagyságától függ. Így például egy elméleti, 1 százalékpontos kamatemelés egy 5 éves hátralévő futamidejű változó kamatozású hitel esetében 2,4 százalékkal, egy 10 éves esetében 4,7 százalékkal, míg egy 20 éves hátralevő futamidővel bíró hitel esetében már 8,6 százalékkal növeli a törlesztőrészletet (5 százalékos kiinduló kamatszintet feltételezve). Emiatt a sajátosság miatt a kamatkockázat legnagyobb mértékben a jelzáloghiteleket sújtja, hiszen e hitelek kezdeti futamideje akár a 20-25 évet is elérheti. Nincs viszont különbség a kamatkockázat szempontjából aközött, ha valaki ma vesz fel egy 10 éves hitelt, és aközött, ha valaki 10 éve vett fel egy 20 éves kölcsönt. A kamatemelés a két adóst egyformán érinti.

Ezek az összefüggések determinálják az elméleti lehetőségeket, és valóban: elméletileg lehetséges, hogy 1-1 hitel esetében a bankközi kamatok eddigi emelkedése hatására 10 százalékkal emelkedjen a törlesztőrészlet. Sőt 20, 30 százalékos növekedés is elképzelhető, ha elég magas a futamidő – de a riasztó elméleti lehetőségek helyett érdemes inkább a tényleges hatásokat megvizsgálnunk.

A tények pedig azt mutatják, hogy a változó kamatozású hitellel rendelkező adósok döntő többsége nem szembesült ekkora törlesztőrészlet-emelkedéssel, és akiknek nőtt a törlesztőrészletük, ők is fel voltak készülve erre.

10 ok, ami miatt kevésbé aggódunk a változó kamatozású hitelek miatt, mint korábban

1. Alacsonyabb állomány, kisebb arány. Mára a változó kamatozású lakossági hitelek állománya és aránya is mérséklődött, jelentős részben a jegybank intézkedései következtében. A jelenleg fennálló lakossági hitelállomány mindössze 26 százaléka, míg a jelzáloghitelállomány 35 százaléka rendelkezik éven belül változó kamatozással. Három évvel ezelőtt még 55 és 63 százalékon álltak ugyanezek az arányok. A változó (vagy változtatható) kamatozású jelzáloghitelek aránya 2008-ban pedig még a 80 százalékot közelítette.

2. Nincs utánpótlása a változó kamatozású hitelállománynak. A változó kamatozású állomány csökkenése jelentős részben annak köszönhető, hogy nincs „utánpótlása” ezeknek a hiteleknek. Az újonnan kötött lakáshitel-szerződéseken belül ugyanis már 1 százalék alá csökkent a változó kamatozású hitelek aránya. Az új szerződések zöme legalább 10 éves kamatrögzítéssel rendelkezik, vagy épp a futamidő végéig fix kamatozással – jelentős részben a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékminősítés bevezetése következtében

A teljes cikk: Lakáshitelek és változó kamatok: pokolian felkészültek a háztartások