Az 1990 végéig épült egy- vagy többlakásos családi házak energetikai korszerűsítésére az otthonfelújítási támogatást júliustól lehet igényelni. Összesen 108 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. A maximálisan igénybe vehető 6 millió forintos kamatmentes hitel költséghatékony kihasználásához érdemes néhány szempontra odafigyelnünk, amelyeket a Praktiker szakértőjének segítségével foglalunk össze.
A július 1-től igénybe vehető program kitűzött célja az energiahatékonyság növelése, így a kölcsönért és támogatásért cserébe legalább 30 százalékos, hiteles tanúsítvánnyal alátámasztott energiamegtakarítást kell elérni. Az Otthonfelújítási Program az 1990. december 31. előtt használatbavételi engedélyt kapott, életvitelszerűen lakott egy- és többlakásos családi házakra terjed ki, amiben legfeljebb 7 millió forintos beruházással lehet részt venni.
Kádár Gabriella, a Praktiker szakértője úgy véli, az új állami program nagy érdeklődésre számíthat: erre a magyar barkácsáruház országos reprezentatív felméréséből is következtetni lehet, amelyet az elmúlt két évben otthonfelújítást végzők vagy a következő évben tervezők körében készített a Praktiker, és amely szerint a válaszadók több mint negyede (26,4%) állami támogatást is használt vagy tervez használni otthona korszerűsítéséhez[1]. Az Otthonfelújítási Program keretében megpályázható támogatás hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, használati melegvíz- és fűtésrendszer korszerűsítésére, melegvizes puffertartály létesítésére, valamint a korszerűsítés kapcsán felmerülő helyreállítási, javítási munkákra fordítható. A magyar barkácsáruház szakértője szerint a program részleteinek ismerete, valamint az adminisztrációs lépések mellett azzal is fontos tisztában lenni, milyen szempontok alapján korszerűsítsük az ingaltan különböző részeit, rendszereit, és mely megoldásokkal érhetjük el a leghatékonyabban az energiamegtakarítást.
Hőszigetelés: mire figyeljünk, melyiket válasszuk?
Házunk energetikai korszerűsítése a tető, a homlokzat és a lábazat megfelelő hőszigetelésével kezdődik, a padlásfödém szigetelésére pedig érdemes külön figyelmet fordítani – állítja a Praktiker szakértője. Ezzel csökkenthető az energiafogyasztás, és hosszú távon csökkennek a fűtési és hűtési költségek, emellett hozzájárul az épület megfelelő állapotának megőrzéséhez, és növeli az ingatlan értékét a piacon.
A leggyakoribb hőszigetelőanyagok az expandált polisztirol, amelyet hungarocellként ismerünk, az extrudált polisztirol, valamint a kőzetgyapot. Utóbbi előnye, hogy a hőszigetelésen túl kitűnő hangszigetelő is. A szigetelés vastagsága függ az épület szerkezetétől, a hőszigetelőanyag típusától, a szigetelés pontos helyétől (pl. homlokzat, tető vagy pincefödém), és a tervezett energiamegtakarítás mértékétől. Lényeges, hogy ingatlanunk adottságaihoz igazítsuk a vastagságot: homlokzat esetén ma általános a 15-20 cm, ugyanakkor passzívházak esetén akár 30 cm is lehet. Azt is figyelembe kell venni, hogy van olyan pont, amelyen túl a szigetelés vastagsága már nem növeli az energiahatékonyságot, ezért érdemes jobb minőségű anyag mellett dönteni, ami vékonyabb rétegben is hatékony. A megfelelő hőszigetelő kiválasztáshoz tájékozódjunk barkácsáruházban, és kérjünk tanácsot szakembertől – javasolja Kádár Gabriella.
A teljes cikk: Elindul az Otthonfelújítási Program: ezt tanácsolják a szakértők
