Felforgatták a tavalyi lakáspiacot az igénybe vehető támogatások, Budapest és a nagyvárosi agglomerációk helyett olyan községekben történt a lakónépességhez viszonyítva a legtöbb lakóingatlan-adásvétel, ahol élni lehetett az állami kedvezményekkel: a tranzakciószám visszaesése az év végére megállt, az idei év kilátásai pedig a korábbinál biztatóbbak – állapította meg az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Hullámhegyek és völgyek követték egymást az elmúlt húsz év lakáspiacán, a visszaesést pedig rendre kisebb mértékű felívelés jellemezte – összegezte a legutóbbi két évtized ingatlanpiaci trendjeit Soóki-Tóth Gábor, aki megjegyezte: ez az ív a jelenlegi időszakra is érvényes. Az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője elmondta, 2023-ban a korábbinál jóval kevesebb, 100-110 ezer tranzakció köttetett. A visszaesés elsősorban az infláció megfékezése érdekében megemelt alapkamattal magyarázható, ami jelentősen megdrágította a lakáshitelezést. Noha vevők sokasága reménykedett árcsökkenésben (a 2008-as évvel ellentétben most nem omlott össze a piac) az eladók inkább kivártak, az árkorrekció minimális mértékű volt, ugyanakkor a drágulás üteme lassult vagy megállt.
A saját célú vásárlások számát növelték az otthonteremtési támogatások, de a nagyvárosok agglomerációs településeinek megfizethetőbb ingatlanárai is lendítettek a piacon. Ugyanakkor a korábbi évekhez képest csökkent a befektetési célú vásárlás: a lakóingatlanoknál sokkal likvidebb és magasabb hozammal kecsegtető állampapírok csábították el a vevőket.
A teljes cikk: Egyre többen vásárolnak ingatlant a falusi csokos településeken
