A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szombaton megtartott évindító eseményén Orbán Viktor a gazdaság következő 10 évéről, és öt csapdahelyzetről beszélt, amelyet igyekeznek majd elkerülni. Ezek egyike a magas külföldi tulajdonhányad a vállalkozásokban - amely már nem először kerül terítékre az utóbbi időben. Leggyakrabban a hazai kiskereskereskedelemben részt vevő magas külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező vállalkozásokat veszik el, ha példát kell mondani.
Nem először említi úgy a miniszterelnök a kiskereskedelemben magas külföldi tulajdoni hányadot, mint megoldandó gazdasági problémát. Lázár János kormánybiztos 2020 decemberében nyílt hadüzenetet fogalmazott meg a külföldi a kiskereskedelmi láncok ellen a Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor Konferencia 2020 online rendezvényén. Az ott elhangzottak szerint a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ezt megerősítette az, amint 2021. február 4-én Orbán Viktor a Gazdasági Évnyitón mondott. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ügyben az elmúlt 10 évben egyelőre nem történt előrelépés, pedig azóta szerepel a kitűzött célok között. A most szombaton elhangzottak alapján még mindig kiemelt cél lehet a diszkontok kiszorítása.
Mit is jelent ez a magas külföldi tulajdonhányad csapdája, amelyről Orbán Viktor beszélt? A magas külföldi tulajdonhányad csapdája a 2010 előtti időszakban volt egyértelműen tetten érhető. 2010 és 2020 között 51,6 százalékról 49,2 százalékra csökkent a külföldiek aránya a gazdaságban, jelenleg 14 ezer külföldi vállalat működik itthon - írja most a VG. A külföldiek gazdaságon belül betöltött szerepe nemcsak árbevétel, hanem beruházási és termelési érték alapján is mérsékelt csökkenést mutatott, de továbbra is magas.
A teljes cikk: Újabb hadüzenetet kaphat az Aldi, Lidl, Penny? Megint elővették a külföldi diszkontokat
