Februártól márciusig legalább 30 milliárd forintot nyertek a családok az élelmiszerek árstopjával. A boltosok pedig ennyit buktak rajta. És ki tudja, hol a vége, az árstopnak és az ételárak emelkedésének. Minél messzebb, annál nagyobb lesz a számla. Kérdés, ki állja a végén.
Ami a vásárlóknak nyereség az árstopon, az a boltoknak veszteség. Próbálnak is lavírozni a boltosok, és ha korábban még kísérleteztek is beruházás átütemezéssel, más költségcsökkentéssel, a napról-napra növekvő árnyomás és beszerzési árak emelkedése nyomán egyre nagyobb arányban kénytelenek rápakolni az árstopos veszteséget más árukra. Magyar fordításban: végül a vásárló állja a számlát.
A kisebb boltosok pedig a nagyáruházban szerzik be az árut, hiszen azok olcsóbbak a nagykernél - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. A vendéglősök is, amit lehet, már nem a szokásos csatornán, hanem a diszkontokban veszik meg.
Mennyit is keres a vásárló az árstopon, azaz mennyit is bukik a boltos?
Ezt csaknem lehetetlen megbecsülni, bár az egyes boltosok fillérre pontosan tudják, mennyi a veszteségük az árstop miatt.
Az MNB számításai szerint a 7 alapvető élelmiszer súlya a fogyasztói kosárban a 2022-es súlyok alapján 1,7 százalék. Az infláció februárban negyed százalékkal, márciusban fél százalékkal mérséklődött.
A háztartások fogyasztási célú kiadásai 2022-ben előreláthatóan elérik a 29 ezer milliárd forintot, az előző évi közel 25 és fél ezer milliárd forinthoz képest (folyó árakon nézve). Az előbbiekből kiindulva az árstopos élelmiszerféleségek értéke az 1,7 százalékos súlyuk alapján 2022-ben éves szinten megközelítik az 500 milliárd forintot. Havonta ez 42 milliárd forint lenne (némi kerekítéssel). Az élelmiszerboltok teljes bevétele 500-520 milliárd forint volt januárban és februárban a KSH szerint, tehát ez belefér.
És így már megbecsülhető, hogy februárban körülbelül 5-6 milliárd forintot, márciusban legalább 10-12 milliárd forintot takaríthattak meg a családok az árstoppal. Az április sem hozott enyhülést az árnyomásban, így az élelmiszerárstop fennállásának három hónapjában legalább összesen legalább 30 milliárd forint megtakarítást hozott a családoknak.
És ugyanennyi veszteséget a boltosoknak. Így ha megszűnne az árstop májustól, nyilván árat kellene emelniük. Kivezethető persze fokozatosan is, vagy éppen fenntartható is lehet, de a számla csak hízni fog.
Az üzemanyag súlya a háztartások kiadásaiban 6,5 százalék, az árstop árlefogó hatása februárban háromnegyed százalék, márciusban két és fél százalék körüli volt. Ez éves szinten közelítené a kétezer milliárd forintot, havi átlagban 160 milliárd forint lenne. (A KSH adatai szerint februárban 200 milliárd forint volt a kutak forgalma, de ott nem csak a családok, hanem mások is tankolnak).
A családok megtakarítása így 16 milliárd forint körül lehetett februárban, márciusban ennek a háromszorosa.
Az MNB számításai szerint az infláció mérséklését célzó kormányzati intézkedések révén a háztartások havonta, átlagosan 12 ezer forintot takarítanak meg november és március között, összesen mindez átlagosan 60 ezer forintot hagy a háztartásoknál, a rezsicsökkentéssel együtt. A kérdés most az, mint mindig, hogy végül ki állja a számlát.
I Forrás: napi.hu
