A cég által idézett statisztikai becslések szerint 2020 végén – telekárak nélkül – 899 milliárd font volt a nem lakóingatlanként szolgáló épületek értéke, és ez 2022 közepére valószínűleg ezermilliárd font (hozzávetőleg 433 ezer milliárd forint) környékére emelkedett. Azóta viszont a kereskedelmi ingatlanok piaca gyakorlatilag összeomlott, és ez 21 százalékos, vagyis a tavaly nyári szinthez mérve 210 milliárd fontos (91 ezer milliárd forint) árzuhanást okozott a szektorban.
A ház szerint ez a brit gazdaságtörténet legnagyobb ingatlanpiaci árzuhanása, és háromszorosan haladja meg a 2008 vége és 2010 vége között mért 71 milliárd fontos szektorszintű értékvesztést. A CEBR elemzése szerint a mostani zuhanás fő okai közé tartozik a kamatok emelkedése, amely láthatóan váratlanul érte a szektort. Az emelkedő kamatok növelik a tulajdonosok költségeit, ugyanakkor csökkentik a hitelből végrehajtott ingatlanvásárlások vonzerejét – hangsúlyozza az elemzőház.
A CEBR tanulmánya szerint az árzuhanás legfőbb mögöttes, átgyűrűző oka azonban még mindig az a hatás, amelyet a koronavírus-járvány gyakorolt a kiskereskedelmi és irodaingatlanok kihasználtságára. Az irodák értékét nyilvánvalóan csökkentette az a tény, hogy sok munkahelyen a korábbinál kevésbé jellemző az alkalmazottak heti ötnapos személyes jelenléte, emellett az online bevásárlás népszerűsége is jelentősen nőtt a járvány idején, és tavaly elérte a teljes kiskereskedelmi forgalom negyedét.
A teljes cikk: Szabadesésben a brit kereskedelmiingatlan-piac
