2022-ben pedig az év első négy hónapjában kiugró, 12 százalékos növekedés történt. Az idei bővülés jól látszik a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb mutatóján: a GDP az első negyedévben 8,2 százalékkal, kimagasló mértékben növekedett, részben azért, mert a háztartások fogyasztásra fordított kiadásai több mint 14 százalékkal nőttek.
A kiskereskedelmi forgalom bővülése elsősorban a lakosság fogyasztási kiadásainak köszönhető, amely az utóbbi években a bérek tempós emelkedése miatt növekedett. Bár egyelőre csak a 2020-as adat áll rendelkezésre, amikor a járvány miatt kedvezőtlen volt a környezet, mindenesetre a nagyságrendek egyértelműek. Míg 2010-ben 772 ezer forint volt az egy főre jutó fogyasztási kiadás, 2020-ban már majdnem 1,4 millió forint volt ugyanez a tétel. Persze a vásárlások értékének növekedésében szerepet kap az infláció, de ha anélkül nézzük az adatokat, akkor is masszív emelkedésről van szó:
a fejenkénti fogyasztás 40 százalékkal nőtt 2010 és 2020 között.
A fent említett számok azt illusztrálják, hogy a kiskereskedelem hogyan vesz részt a gazdaságban, az alábbiakban pedig azt mutatjuk be, hogy a közel két évtizede a piacon lévő, ma már több mint 190 boltból álló hálózatot fenntartó Lidl Magyarország – mint az egyik legnagyobb kiskereskedelmi lánc – milyen szerepet játszik ebben. A történet ugyanis nem áll meg ott, hogy a vásárló kifizeti a kosár tartalmát a kasszáknál.
Elsőre talán nem feltétlenül látszik, de ahogy a kiskereskedelem, úgy annak egyik meghatározó szereplőjeként a Lidl Magyarország is számos területen hozzájárult a gazdasági fejlődéshez. Azaz nemcsak pusztán kereskedelemről van szó, hanem munkahelyekről, fizetésekről, a magyar vállalkozások fejlődéséről, lehetőségeiről. A boltlánc a magyarországi megjelenése óta szisztematikusan építi fel azt a rendszert, amelyben folyamatosan minél több magyar beszállítóval törekszik együttműködésre. Alapvetően a magyar cégekre támaszkodik a társaság, ennek több kézenfekvő oka van: részben az, hogy a magyar gazdaság növekedése a Lidlnek is érdeke, valamint hogy rövidebb utat kell megtenniük a polcokra kerülő termékeknek. Bár az áruházlánc régóta ezt a koncepciót követi, és bővíti a magyar beszállítók körét, ez a tényező a 2022-ben kialakult helyzetben, amikor a szállítás kiugró mértékben megdrágult, kulcsfontosságú tényezővé vált. Tulajdonképpen mindenkinek, így a Lidlnek is célszerű, hogy lehetőség szerint csak magyar termékeket tegyen a polcaira. Elég jól megy ez a folyamat, hiszen ma már közel 500 magyar vállalat tartozik a vállalat beszállítói körébe.
Mindez azt is jelenti, hogy amellett, hogy az áruházlánc több mint 8500 saját dolgozójával a 11. legnagyobb foglalkoztatónak számít Magyarországon, sokkal többről van szó, hiszen a partnereknél dolgozó embereknek is – közvetve – munkát biztosít a társaság. Ennek köszönhetően nem áll meg a boltlánc tevékenysége sem a kasszáknál, mivel a fogyasztásnak támaszt adó bérek emelésében, a munkahelyteremtésben nem csak házon belül ad lendületet. Egyébként házon belül is impresszívek a számok:
a 2022-es gazdasági év során – az inflációt meghaladó mértékű béremelés eredményeként – több mint 52 milliárd forintot fordít bérköltségre a vállalat, továbbá 2021 januárja és 2022 januárja között 1200 új munkahelyet teremtett.
A vállalat folyamatos beruházásaival további lendületet ad a gazdaságnak. Annak érdekében, hogy a magyar termékek minél gyorsabban eljussanak a boltokba, széles körű logisztikai hálózatot épít ki. A társaság az év elején adta át a negyedik ecseri logisztikai bázisát, amelynek kialakítására 36 milliárd forintot fordított, ehhez a magyar kormány 1,2 milliárd forintos vissza nem térítendő, beruházásösztönzési támogatást biztosított. Emellett a Lidl Magyarország újabb és újabb beruházásokkal bővíti, korszerűsíti az üzleteit, hogy vonzó lehetőséget nyújtson a vásárlóknak.
I Forrás: index.hu