Külföldön szinte minden olcsóbb, mint itthon, különösen az élelmiszerek. Ezt az állítást már számos helyen hallhattuk és olvashattuk. Legalább ennyi cikk is készült már arról, hogy a tejtermékektől kezdve, a téliszalámin át, egészen a zöldségekig nekünk, magyaroknak jelentősen többet kell fizetnünk a boltokban, mint külföldön. Ugyanakkor ez az állítás nem teljesen fedi a valóságot. Az Agrárszektor alábbi cikkében megpróbált utánajárni az igazságnak, illetve annak is, hogy vajon mi az, amiben a magyar élelmiszeriparnak fejlődnie kellene ahhoz, hogy ténylegesen felvegye a kesztyűt más országokkal.
Először is fontos megjegyezni, hogy általánosságban azért félrevezető azt állítani, hogy itthon drágább az élelmiszer, mint máshol. Vannak olyan termékkategóriák, illetve márkák, amelyek itthon többe kerülnek, mint egyes környező országokban, de van a fordítottjára is példa
- vélekedett Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.
Mindezt az Eurostat adatai is alátámasztják, melyből egyértelműen kiderül, hogy még mindig lényegesen EU-s átlag alatti (az EU-átlag 90%-a) az élelmiszerek és alkoholmentes üdítőitalok átlagos árszintje itthon. A szakember elmagyarázta azt is, hogy az élelmiszerek árazásakor a gyártók háromféle alapelvet követhetnek:
- Költségalapú árképzés: ez a legegyszerűbb árképzési forma, lényege, hogy az előállítási költségre raknak némi árrést a cégek, majd ezen az áron értékesítik a terméküket.
- Keresletorientált árképzés: ennek lényege, hogy a fogyasztói kereslet alapján alakítják ki az árakat a vállalatok, tehát ha nagyobb a fogyasztók fizetési hajlandósága egy termék iránt, akkor azért magasabb árat kérnek el.
- Versenytárs-orientált árképzés: ennek lényege, hogy az árakat a versenytárs termékekhez igazítják a cégek, az árazás alapja a termék versenytársakhoz képesti pozícionálása.
E három alapelv egyszerre is megjelenhet egy-egy konkrét termék árazásakor.
Ebben tényleg nem állunk jólA standard, kevéssé innovatív termékek esetén - és az élelmiszerek jelentős része ide tartozik - a költségek képezik az árazás alapját. Itt viszont nemzetközi összehasonlításban nem állunk jól, a magyar élelmiszeripar általánosságban véve kevésbé hatékony, termelékeny, mint a régiós versenytársai. Ez tehát felfelé tolja az árakat. Ahogyan az Agrárszektor is beszámolt róla korábban és az MNB is többször felhívta rá a figyelmet, a magyar élelmiszeripar hatékonysága elmarad a nagy európai országok termelékenységétől, ami kétségkívül drágábbá teszi az itthon előállított termékeket. Ráadásul a magyar élelmiszeripar magasabb kamatkörnyezettel szembesül, ha beruházni vagy fejleszteni akar.
A teljes cikk: Fény derült az igazságra: ezért olcsóbbak a külföldi boltok a hazaiaknál
