2022 első félévének kereskedelmiingatlan-piaci folyamatai összességében még kedvező képet mutattak, azonban a kockázatok európai szinten is emelkedtek, ami végső soron az ingatlanok leértékelődését eredményezheti. Az Európai Rendszerkockázati Testület az Európai Unió pénzügyi rendszerének sérülékenységei kapcsán kiadott 2022. szeptemberi általános figyelmeztetésében a tagországok kereskedelmiingatlan-piacaival összefüggő kockázatokat is kiemelt.
2022. június végére a budapesti irodapiacon 9,9 százalékra, az ipari-logisztikai piacon pedig 6,4 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta. Ezek a kihasználatlansági szintek történelmi összevetésben nem tekinthetőek magasnak, ugyanakkor az irodapiacon a mutató 2019 végi 5,6 százalékos szintjéhez képest, már egy teljesen más helyzet uralkodik, ami fokozott figyelmet érdemel.
Az iroda- és ipar-logisztika szegmensekben a tervezett magas átadási volumenek a kihasználatlanság további emelkedése irányába mutatnak. Az új átadások ütemezésében növekvő kockázatot jelentenek az emelkedő építőanyagárak és az ellátási problémák. A hazai szállodák forgalma 2022 első hét hónapjában jelentősen javult éves összevetésben, amiben a külföldi vendégek visszatérése mellett a járványügyi korlátozásokkal még érintett, alacsony 2021-es bázisadatoknak is szerepe volt. A folyamatban lévő nagyszámú fejlesztés révén 2022 második félévében közel 2,3 ezer új szállodai szoba, a meglévő kapacitás 4 százalékának átadása várható.
2022 első félévében a hazai befektetési piac 0,6 milliárd eurós forgalmat ért el, ami 7 százalékkal maradt el a 2021-es első félév értékétől. A forgalom jelentős részét (47 százalékát) néhány nagy összegű tranzakció adta, háromnegyede pedig hazai befektetőkhöz kötődött. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok hatására a befektetők kiváró álláspontra helyezkedtek, de a folyamatban lévő tranzakciók nem álltak le, így a kivárás várhatóan a 2023-as befektetési forgalomban érezteti majd mérséklő hatását. 2022. első félévben a hozamok nem változtak érdemben, előretekintve azonban a piaci szereplők már hozamemelkedésre számítanak.
A hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleinek árfolyamhatástól szűrt állománya lényegében stagnált az első félévben. A fizetési moratóriumban résztvevő projekthitelek az első félév végén már csak az állomány 2 százalékát tették ki (ez az arány a szálloda szegmensben a legmagasabb, 12 százalék). A projekthitel-állomány devizaaránya az NHP Hajrá keretösszegének kimerülésével enyhén emelkedett, és 81 százalékot tett ki a második negyedév végén.
2022 első felében a bankok hasonló volumenű projekthitelt folyósítottak, mint egy évvel korábban, jelentősebb növekedés az ipar-logisztika szegmensbe folyósított összegekben volt megfigyelhető. Az MNB Hitelezési felmérése alapján az első félév során szigorodtak az üzleti célú ingatlanhitelek feltételei, előretekintve pedig a bankok nettó értelemben vett harmada helyezett kilátásba további szigorítást. A válaszadó intézmények 40 százaléka érzékelt csökkenő keresletet az év első felében, míg a második félévre 58 százalékuk várja ugyanezt.
I Forrás: realista.ingatlan.com
