Az elmúlt időszak változásaival és az e-kereskedelem felfutásával párhuzamosan sokan már szinte temetni kezdték a bevásárlóközpontokat, de a pandémia óta eltelt időszak rámutatott arra, hogy az emberek továbbra is ragaszkodnak a fizikai vásárlás lehetőségéhez. Ugyan a korlátozások feloldásával visszatértek a plázákba, az is világossá vált, hogy a stabilabb jövőkép érdekében a bevásárlóközpontok üzleti stratégián és funkcióin is változtatni kell. A Portfolio a retail szektor aktuális kérdéseiről, a plázákban elérhető szolgáltatások átalakulásáról, a vidéki és a városi kiskereskedelmi forgalom különbségeiről Simon Tamást, az Indotek Group ingatlanértékesítési igazgatóját kérdezte.
Jelentős átalakulás zajlik a kiskereskedelmi forgalomban, ez a változás pedig az értéklánc összes szereplőjére hatással van. „Az infláció, a magas energiaárak, a bérek emelkedése és egyéb költségnövekedések (pl. környezetvédelmi termékdíj, különadó) az egész retail piacot próbára teszi, beleértve az üzletek bérlőit is, akik közül sokan áremelésekkel sem tudják megállítani az árrésük csökkenését, megtartani profitrátájukat” – mondta el a Portfolio-nak Simon Tamás.
A kiskereskedelmi forgalom volumene az utóbbi években meglehetősen hullámzóan alakult: a pandémia előtti években a szektor évente 8-10%-os növekedési ütemet mutatott, amely 2020-ban 2,6%-ra lassult, majd a járvány enyhülésével 2022-ben már 21%-os bővülést ért el. A növekedés tavaly is folytatódott, azonban a magas infláció miatt a forgalom reálértéken közel 10%-os csökkenést könyvelhetett el. Az idei gyenge évkezdést követően viszont most úgy tűnik, hogy a retail forgalom ismét növekedési pályára állt.
A teljes cikk: Csak leveszed a polcról és kisétálsz: így alakulnak át a bevásárlóközpontok
