A 2025-ös év a magyar gazdaság számára a vártnál gyengébben alakult, ugyanakkor a 2026-os évben a fogyasztás élénkülése és a beruházások jelenthetnek jó kiindulási pontot a növekedéshez. Igaz, közben továbbra is a nemzetközi piacok bizonytalansága és a geopolitikai kockázatok tengerén hajózunk – hívta fel a figyelmet Tóth Kristóf (Associate Director, Head of Research)

Gyenge növekedés, feszes munkaerőpiac

A Colliers piackutatási vezetője szerint 2025-ben a magyar GDP növekedése mindössze 0,4% körül volt, ami egyértelműen elmarad a korábbi várakozásoktól. A gazdasági lassulás közepette a munkaerőpiac továbbra is feszes maradt: a munkanélküliségi ráta 2025 decemberében 4,4% volt, miközben a nominál nettó bérek az előző év első 11 hónapjában 9,4%-kal emelkedtek. Az idei gazdasági növekedés motorja lehet a reálbérek emelkedése, a fogyasztás élénkülése, továbbá a beruházások pozitív hatása a gazdaságra.

Infláció: csökkenő trend, de nem kockázatmentes pálya

Az inflációs környezet 2025 végére jelentősen javult, 2026-ban az infláció várhatóan 3–3,5% között alakulhat, de eközben újabb kockázatok jelenhetnek meg – különösen az energiaárak és az árfolyamkockázatok oldalán.  A kamatkörnyezet enyhülése már kézzelfogható: az eurózónában az irányadó kamatszint 2,15%-ra csökkent, ami az euróalapú finanszírozás költségeit is mérsékli, és Magyarországon szintén várható a kamatszint csökkenése – hívta fel a figyelmet Tóth Kristóf.

Energia és ipar: a legnagyobb kockázatok

A makrogazdasági kilátásokat jelentősen befolyásolja az energia- és ipari szektor helyzete. Az európai földgázár ugyan 2026 elején 39 euró/MWh körül ingadozott az EU azonban egyre inkább az LNG-importtól függ, miközben a gáztárolók töltöttsége az előző évhez képest alacsonyabb szinten áll. Az ipari termelés 2025 első tizenegy hónapjában összességében 3,5%-kal esett vissza (ezen belül az elektromos berendezések gyártása 12,3%-kal, a járműgyártás pedig 4,5%-kal csökkent). Több új projekt indulásától várták, várják a kitörést (pl.: BYD, BMW, CATL). A jelentős ipari beruházások mellett, a nemzetközi kereslet bizonytalansága és a geopolitikai kockázatok továbbra is árnyékot vetnek a kilátásokra. Az építőipar 2025 első tizenegy hónapjában 1,6%-kal nőtt, elsősorban a lakóingatlan-fejlesztéseknek köszönhetően. Ugyanakkor az állami beruházások ingadozása továbbra is meghatározó szerepet játszott a havi kibocsátási volumenek alakulásában. Az építőipari termelői árak növekedésének trendjét pedig nagyrészt az EUR/HUF árfolyam, valamint a bérek emelkedése befolyásolta.

Fordulópont a magyar befektetési piacon: túl a mélyponton

Az ingatlanbefektetési piacot Zelles-Görgey Balázs (Director, Head of Capital Markets), mutatta be. Felhívta a figyelmet, hogy az előző év igazi fordulópontot jelentett: a 2024-es rekordalacsony és volatilis év után a 2025-ös teljes befektetési volumen elérte a 881 millió eurót, ami 117,5%-os növekedést jelentett az előző évhez képest.

A piacon továbbra is túlsúlyban vannak a magyar befektetők: a volumen mintegy 64%-a hazai vásárlókhoz köthető. A nemzetközi befektetők jellemzően továbbra is óvatosnak bizonyultak, ennek globális, régiós és lokális okai is vannak, Magyarországhoz jelenleg társul egy, a régiós szomszédokhoz képest magasabb országkockázati felár. A nyugat-európai, nyugati core befektetők egyelőre ez eladói oldalon vannak inkább jelen az egész CEE régióban.  Mind a hazai, mind pedig a külföldi befektetők szempontjából fontos lenne, ha a magas 10 éves állampapír-hozamok, amelyek “kockázatmentes” referenciaként szolgálnak, magasabb kereskedelmi ingatlan-hozamokat és alacsonyabb tőkeértékeket is eredményezhetnének. A tavalyi év során szokatlan jelenségnek számított, hogy a 6,94%-os 10 éves állampapír hozamhoz képest, a prime yieldek negatív hozamfelárat produkáltak, jelenleg a 10 éves állampapír hozam 6,5%-ra mérséklődésével ez a jelenség megszűnt.

Zelles-Görgey Balázs megjegyezte úgy tapasztalja, hogy az elmúlt időszakban nincs mélysége a piacnak, előfordul, hogy csak 1-2 érdeklődő mutat aktivitást egy adott lehetőség iránt.  A tavalyi évben a tranzakciók döntő többségét három szektor adta, ezek az iroda (50,8%), szálloda (18,3%), és ipari ingatlanok (17,4%).

| Colliers - OGH hírügynökség