Az élelmiszer kényes termék. Ha nem megfelelően vagy túl hosszú ideig tárolják, gyorsan beindul a mikrobiológiai romlás – elveszti korábbi ízét, állagát, tápértékét, legrosszabb esetben pedig az egészségre károssá válik. A múltban számos módszert alkalmaztak ennek megelőzésére: füstölték, sózták, szárították a termékeket, télire elvermelték a zöldségeket, de valódi megoldást mégis csupán Linde találmánya hozott. A hűtést, majd később a mélyhűtést gyorsan alkalmazni kezdték a szállítók is, hiszen a segítségével messzebbre lehetett eljuttatni az élelmiszert, mint valaha.
A bizalom köre
A hűtési láncok kialakulásához egy bizalmi kérdés vezetett: az élelmiszerek végső felhasználóinak bíznia kell abban, hogy a kiskereskedő megfelelő minőségű árut ad el neki; a kiskereskedőnek abban, hogy a szállító ennek biztosítására kellő odafigyeléssel kezelte az adott terméket; a szállítónak abban, hogy a raktár ugyanígy járt el, és így tovább. Az 1950-es évekre ez a kör globálissá bővült, ehhez kapcsolódóan pedig létrejöttek a hűtési láncok: olyan komplex logisztikai rendszerek, ahol minden egyes szakasz – a termelés, feldolgozás, csomagolás, raktározás, szállítás, bolti tárolás – szigorúan ellenőrzött, minőségi szabványok által meghatározott hőmérsékleten zajlik, ezzel garantálva, hogy a termék fogyasztásra alkalmas állapotban marad. A logisztikai gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az élelmiszert a raktér hűtésére alkalmas járműveken szállítják és hűtött raktárakban tárolják. Sőt a dokkolókapuk után a raktárban sokszor zsiliprendszer is található, amely szintén az élelmiszerek megóvására, illetve a hőmérséklet fenntartására szolgál. Fontos, hogy a hűtési lánc egyetlen percre, egyetlen méterre sem szakadhat meg.
Az egyes élelmiszerek optimális hőmérséklete – amelyen a mikroorganizmusok szaporodása kellő mértékben lelassul – eltérő lehet: a húsoknál például 0-4 fok között, a halaknál 0-2 fok, a leveles zöldségeknél 2-5 fok között ideális. Az előírások ehhez igazodva a hűtött áruknál 2-7 fok közötti hőmérsékletet, fagyasztott élelmiszerek esetében -18 fokot szabnak meg, amelyet a termék teljes útja során, folyamatosan biztosítani kell.
Digitalizált biztonság
A 21. század, mint szinte mindent, a hűtési láncokat is digitalizálta és automatizálta. Az élelmiszerbiztonságot szolgáló HACCP-rendszer alkalmazása, a szigetelt, légfüggönyökkel és gyorskapukkal ellátott élelmiszerraktárak, a nemzetközi egyezmények szerint minősített hűtőjárművek, a hűtött, gyors átrakodást biztosító dokkolók, a hőmérséklet, időpont és helyszín folyamatos dokumentálása, a telematika használata mostanra alapvető követelmény lett. A Dachser speciálisan az élelmiszeripar igényeire létrehozott Food Logistics üzletága ezen túlmenően kihasználja a jelenleg rendelkezésre álló legjobb technológiát is: olyan aktív követéssel látnak el például minden hűtőkamiont, ami gyűjti, továbbítja és elemzi a járművek adatait, beleértve a hűtőtérben található három szenzor értékeit is. Így minden információ online, valós időben követhető, ellenőrizhető.
A hűtési lánc igazán akkor hatékony, ha gyors szállítással és zökkenőmentes raktározási folyamatokkal párosul. A Dachser sűrű, globális hálózata földön, vízen, levegőben az élelmiszerek lehető leggyorsabb továbbítását teszi lehetővé. A vállalat emellett tagja a 34 európai országban működő, a hőmérsékletszabályozott gyűjtőszállítmányozásra specializálódott cégeket tömörítő European Food Network szervezetnek, amely több mint 200 telephelyével garantálja a folyamatos frissen tartást. A technológia és gyorsaság párosának köszönhetően bátran választhatunk a boltok polcairól – legyen az csomagolt saláta januárban vagy friss hús augusztusban, amit megkívánunk.
