Nagyon nehéz lesz bérbeadni területet azokban a házakban, ahol nem hajtottak végre komoly korszerűsítést és nem bővítették a környezettudatos megoldásokat az elmúlt években. Egyszerűen nem lesznek versenyképesek a korszerű irodákkal szemben. A bérbeadók legnagyobb kihívása az, hogy egyáltalán meg tudják tartani a bérlőiket és feltöltsék az üresen álló irodákat, miközben a bérlőknek kell eldönteniük, hogy mire is van szükségük, elemzi a jelenlegi irodapiacot Lóska Erika, a NAI Hungary CELand Head of Leasing Service partnere.

A bizonytalanság elsősorban a túl sok változásból fakad. A Covid előtti “aranyévek” alatt sokan elkényelmesedtek, és most hirtelen ért véget a gondtalan időszak. Éppen csak elkezdtünk visszaszivárogni az irodába, amikor beütött a recesszió és az energiaválság. Sok helyen úgy döntenek, hogy részlegesen lezárnak területeket az irodaházakban. Ezt nem feltétlenül a legjobb megoldás, hiszen, ha van mondjuk egy 10 ezer négyzetméternyi területem, amelynek az ötödét lezárom, akkor igaz, hogy ezzel csökkenteni tudom a költségeket, ugyanakkor továbbra is feleslegesen bérlek kétezer négyzetmétert, ami luxus ezekben az időkben, teszi hozzá a szakember.

Ezek a döntések hirtelen és kényszerből születnek, így ritkán jelenthetnek jó megoldást. Nagyon sokan csak most kezdtek el gondolkodni és tudatossá válni az irodahasználattal kapcsolatban. Nagyon sok bérlő esetében továbbra is elég nagy a mozgástér, ami egyet jelent azzal, hogy még bőven van lehetőség a hatékonyság növelésére. Gyakorlatilag ezekben a hónapokban azt láthatjuk, hogy élesben, gyorstalpalón tanul a piac. Veszélyesnek tűnhet, de alapvetően rengeteg lehetőséget is rejt ez a helyzet, folytatja Lóska Erika.

Bőven vannak lehetőségek is

Nagyon sok lehetőség adódik az irodaterület hasznosítására, attól függően, hogy milyen helyzetben van a cég, hívja fel a figyelmet a bérbeadási szakember. A legalapvetőbb megoldásnak számítanak a lezárás, az albérletbe adás, esetleg a bérleti szerződés átstrukturálása. Ha saját tulajdonról beszélünk, akkor dönthet akár úgy is az adott vállalat, hogy eladja a területet és visszabérli, mondja, hozzátéve azt, hogy ahány cég, annyi különböző rendszer szerint működnek, így a lehetőségeik is eltérnek. Érdemes mindent végiggondolni, mert nem mindegy, hogy 3%-ot, vagy 20%-ot spórolunk.

Bár a szakember szerint az előző negyedév átadásai nagyon jó számokat hoztak, általánosságban egy ideje már lassulás tapasztalható a piacon. Közel sem olyan ritmusban épülnek az irodaházak, mint a járvány előtti időben. Bár elképzelhető, hogy rövidesen elvándorlás kezdődik a hatékonyabb, zöldebb és fenntarthatóbb irodaházak felé, de biztosan nem fognak kihalni ezek az épületek, folytatja.

Lehetséges, hogy rövid időn belül elkezdenek megvalósulni azok a beruházások, amelyek versenyképesebbé tehetik a már meglévő irodaházakat. A korábban épült házakkal kapcsolatban a lehetőségek közel végtelenek, csupán az adottságokon múlik a jövőjük. Szélsőséges esetben lehet belőlük lakóingatlan, kollégium, vagy akár magánkórház és így tovább, ecseteli a szakember.

Lóska Erika azt sem tartja valószínűnek, hogy ennél jóval nagyobb mértékben állnának át a cégek home office-ra, de hogy teljes egészében nem fog mindenki otthonról dolgozni, azt biztosnak gondolja. Az elmúlt másfél évben a cégek átlagosan 20 százaléknyi területet adtak vissza azért, mert a home office térnyerésével bevezették a hibrid munkavégzést. Vagyis a távmunka sem arról szól, hogy kiürül a fél iroda, hiszen fontos az is, hogy amikor visszatérnek a dolgozók, akkor a megváltozott körülmények között is hatékony maradhasson a munkavégzés.

I  Forrás: realista.ingatlan.com