„Akkor többé már nem is kell bejönni, ugye?” – vágta oda március végén sok ezer irodista a főnökének, persze virtuális csatornákon, de valójában nem sokan gondolták ezt komolyan. Pár hét elteltével aztán kiderült, hogy igenis kell az interakció, az irodában lenni mégiscsak hatékonyabb és kellemesebb is. A főnökök meg is adták a választ: bevezették a rotációs bejárást: a felmérések szerint ma Budapesten és a jelentősebb irodai felhozatalt nyújtó vidéki városainkban a munkatársak 30 százaléka mindig távolról dolgozik.

A home office tehát nem mindenható, és még azt sem látni, hogy a cégvezetők visszaadnának jelentősebb területeket az irodaházak üzemeltetőinek. Sőt. Az egészségügyi előírások miatt eleve nagyobb lett a helyigény, s ez egyelőre kiegyenlíti a távmunka miatti területszűkülést.

Könnyen mondhatnánk, hogy a piac majd nem csupán a belső tér teljes átszervezésével, hanem a fejlesztések visszafogásával is reagál a fejleményekre. Ha ez az állapot sokáig tartana (apró jelek már vannak), hiba lenne, hiszen a gazdaság és a vállalkozások fejlettségének egyik mércéje a rendelkezésre álló korszerű irodaterület mennyisége.

Nemzetközi összehasonlításban viszonylag jól állunk, 3,7 millió négyzetméter a kínálat, akárcsak Prágában, de például Bécsben közel háromszor ennyi a bérterület, a lakásirodákból már régen irodaházakba költöztek a cégek, nem úgy, mint nálunk, ahol még sok ezernyi cég működik ilyenekben (azért, mert így olcsóbb).

Idén és a következő két évben Budapesten körülbelül 350–450 ezer négyzetméterrel bővül az irodaállomány. Az átadásban lesznek késések a járvány miatt, és a gazdaság lassabb növekedési üteme sem enged olyan gyors tempót, mint az elmúlt 3–6 évben.

Az iroda mint munkahely ma sokkal nagyobb szerepet tölt be a jó munkaerő bevonzásában és megtartásában, mint akár csak 6-7 évvel ezelőtt. A költözés vagy bérlethosszabbítás eldöntésekor manapság mindig ott vannak a HR-szempontok, sokszor a pénzügyi-gazdasági megfontolásokkal egyező súllyal.

Eddig viszonylag kevés vállalatról tudni, amelyik bármekkora területet visszaadott volna. Inkább a bérbeadás és a használatarányos irodák igénybevétele jött elő. Utóbbival főleg az induló vállalkozások vagy a projektekre összejött kisebb csapatok éltek.

A vállalatok döntéshozói sokkal óvatosabbak, mint egy-két éve. Ez abban is megnyilvánul, hogy inkább meghosszabbítják a bérleti szerződéseiket, semmint új irodába költöznének. Ha a bérlő a lejáró szerződésénél jobb feltételeket tud kialkudni helyben, akkor nem feltétlenül mozdul másik irodaházba. Nyilván sok függ a bérlő cég tevékenységétől, fejlődési esélyeitől, piaci helyzetétől, a munkaerő összetételétől.

Miközben minden elemzés a bérleti díjak folyamatos növekedéséről számol be, ezt a kihasználatlanság emelkedése lelassíthatja vagy megállíthatja. A bérbeadóknak valószínűleg több kedvezménnyel kell előrukkolni. Abban azonban biztosak lehetnek, hogy a nagyvállalatok a jövőben sem hagyják el az irodaparkokat, sőt, erősödőben van az egy telephelyre összevonási szándék. Több olyan nagy cég működik Magyarországon, amelyik akár 5–10 ezer négyzetmétert is kivenne egyetlen irodaházban, ha lenne ennyi üres terület egyetlen fedél alatt.