- A magyar építőipar hatékonysága az uniós átlag egyharmada
- Az építőanyag gyártók és a kivitelezők idén 20 százalék feletti bevételkiesést várnak
- Az ágazat rendelésállománya a 2009-hez hasonlóan 30 százalékkal csökkent
- Máris 15 ezren tűntek el a szektorból, főleg szakképzettek, akik külföldön vannak
- Ehhez képest a mélypont nem 2023, hanem 2024 lesz.

A magyar építőipar 2023-ban is drámai visszaesést él át, de mélypont 2024 lesz – ez derült ki az Újház Piramis Építőház által szervezett kerekasztal beszélgetésen Gödön, a cég új építőanyag- és barkácsáruházának megnyitóján. Az eseményen Juhász Attila ügyvezető igazgató Határ Renáta építésgazdaságért felelős helyettes államtitkárt és Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökét kérdezte a szektor helyzetéről.

Határ Renáta elmondta, hogy a kormány a jövőre nézve a legfontosabbnak a kiszámíthatóságot tartja, mert az építőipar nem tud gyorsan reagálni arra, hogy többéves ciklusokban hol kapacitás kihasználatlansággal, hol túlterheltséggel küszködik. A helyettes államtitkár szerint éppen ezért egy olyan keretprogram kialakításán dolgoznak, amely a kiszámíthatóság és a biztonság jegyében előre láthatóvá tenné a tervezett központi beruházásokat. A helyettes államtitkárnak ugyanakkor nincs információja arról, hogy a kormány mely központi beruházásokat indítaná újra, de jelezte, hogy júniusban és júliusban már születtek olyan kormányhatározatok, melyek új projektek előkészítését irányozzák elő.

Határ Renáta úgy fogalmazott, hogy az otthonfelújítási támogatás sikertörténet volt, a kormány gondolkodik is az újraindításán. Ez a munka az ötletelés fázisában tart, aminek középpontjában most egy kifejezetten energetikai célú lakásfelújítási program áll.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra emlékeztetett, hogy az építőipar rendelésállomány idén a 2008-2009-es válsághoz hasonlóan 30 százalékkal esett vissza. Akkor szerinte a szakma legképzettebb és leginnovatívabb krémje, összesen 35 ezer vállalkozó és szakmunkás próbált szerencsét Európában. Itt most még nem tartunk, a szektorból 15 ezer képzett ember hiányzik, de úgy, hogy sokak helyét már kóklerek vették át. „A megoldás az lehet, hogy megpróbáljuk a kollégákat képzésekre rábeszélni, ezt tartom a legfontosabbnak, az oktatásnak lehet visszatartó ereje" – magyarázta.

Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a borús adatok ellenére nem 2023 lesz az építőipar mélypontja, hanem 2024. „ A szektor most még megél azokból a munkákból, amikre tavaly, tavalyelőtt szerződött le, de az ágazat nincs hozzászokva ahhoz, hogy 30-50 százalékos kapacitás lekötéssel kezdjen meg egy évet." Az elnök szerint a következő két évet az fogja túlélni, aki kiemelkedő hatékonysági mutatói miatt bele tud menni az árversenybe, és jobban együtt tud működni a kollégáival. Határ Renáta ezzel kapcsolatban arról beszélt, a magyar építőipar hatékonysága az uniós átlag egyharmada. Szerinte éppen ezért fontos a rendszer megtisztítása, az alulképzetteket különböző minősítési rendszerekkel történő kizárása és a tiszta piaci helyzet kialakítása.

A szakmabeli résztvevők által kitöltött kérdőív tanúsága szerint a legnagyobb építőanyag gyártók és beszállítók körülbelül egyharmada 20 százaléknál nagyobb árbevétel visszaesést vár 2023-ban, és csak mintegy 15 százalékuk remél növekedést ebben a naptári évben.

Kiderült továbbá, hogy az építőanyag gyártók szerint a banki kamatszintek, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága és a megrendelések hiány jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást az építőiparnak. A kivitelezők ezzel szemben a problémák listáján elsőként a megrendelések hiányát látják, ezt követi a banki kamatszintek és az infláció.

I Forrás: Piramis Építőház Kft.