Miközben a lakosság ellenséges az óriásprojektekkel szemben, a raktárak, gyárak és áruházak teteje tálcán kínálja a megoldást. Egyre több amerikai vállalat fedezi fel a birtokában lévő ingatlanokban rejlő legújabb lehetőséget: a tetejüket tele lehet rakni napelemekkel. Köztük van a logisztikai ingatlanok üzemeltetésével foglalkozó óriás, a Prologis is, melynek energetikai és fenntarthatósági vezetője, Susan Uthayakumar szerint a raktárak hatalmas, sima teteje kiváló lehetőséget biztosít a panelek telepítésére, és a napelemek telepítése a bérlők megnyerését is segíti.
A helyben megtermelt energia persze nagyobb kezdőberuházást igényel, mint egyszerűen egy napelemfarmtól vásárolni az áramot,
az utóbbiak engedélyezése egyre nagyobb ellenállásba ütközik a lakosság részéről, akárcsak a szélturbináké, hátráltatva ezzel a megújuló energia térnyerését. Ráadásul, mivel a raktárak vagy épp a hipermarketek sokszor ipari környékeken találhatók, a vezetékeken átfolyó elektromosság vesztesége – mely nagyjából 5 százalék körül lehet – is minimálisra csökkenthető.
A kérdést vizsgáló Bloombergnek Mark Jacobson, a Stanford professzora elmondta, hogy a tetőkre szerelt napelemekre és az erőműméretű napelemes projektekre egyaránt szükség van a megújuló célok eléréséhez, hiszen csak Kalifornia áramfelhasználásának fedezéséhez több mint 3600 négyzetkilométer új napelemre lenne szükség, ha azt kizárólag napenergiával kellene megoldani.
Az Environment America nevű civil szervezet szerint a nagyáruházak teteje akkora lehetőséget biztosít, hogy 2023-ban a csoport az egyik legfőbb céljául tűzte ki, hogy rávegye a Walmartot: az összes áruházának tetejét fedje be napelemekkel. Az áruházláncot befolyásolni kívánó kampány nyitott kapukat dönget, hiszen a Walmart a Target és a Prologis után a harmadik helyen áll a tetőkre telepített napelemek versenyében a vállalatok között.
A civil szervezet Walmart-kampányát vezető Johanna Neumann szerint ha a Walmart az összes áruházát befedné a panelekkel, az óriási változást hozna, és a Walmart költségeit is csökkentené, miközben az áruházlánc az elektromos autók tulajdonosait is könnyebben csábíthatná üzleteibe, hiszen töltőket is kínálhatna számukra. Ráadásul az óriáscég példája másokat is hasonló lépésekre késztethetne. A szervezet szerint
csak a kiskereskedelmi üzletek tetejének beborítása több mint 650 négyzetkilométernyi napelemnek biztosítana helyet.
Noha a vállalatok is felismerték a tetők nyújtotta lehetőségeket, egyelőre még gyerekcipőben jár a kereskedelmi és ipari ingatlanok beborítása napelemekkel, hiszen a helyben, a nap segítségével termelt áram a vállalati felhasználás kevesebb mint 1 százalékát fedezi. Ezért nem is meglepő, hogy a vállalatok által használt napenergia zöme még távolról érkezik.
Azonban a cégek nagyratörő tervekkel vágnak neki az áramtermelésnek, így
a 405 megawatt kapacitással rendelkező Prologis 2025-ig elérné az 1 gigawattot, majdnem két és félszeresére növelve ezzel a telepített kapacitásait, amit később 10 gigawattra emelne.
Tere van is erre, hiszen több mint 100 négyzetkilométernyi napelem fér el a raktárai tetjén.
Azonban, szemben az ingatlanhasznosító és üzemeltető Prologisszal, számos cég nem tulajdonosa, hanem csupán bérlője az ingatlanjainak, így a bérbeadót kellene meggyőzni a lépés előnyeiről. Márpedig a villanyszámlát mérséklő beruházás költségét nehéz igazolni, ha a tulajdonos viseli, miközben az előnyeit a bérlő élvezi. Ám a napelemek árának csökkenése és a környezetvédelmi szempontokra helyezett egyre nagyobb hangsúly, valamint az inflációcsökkentőnek nevezett klímacsomag által biztosított támogatások ezen a területen is fordulatot hozhatnak, amit a Prologis törekvései is bizonyítanak.
I Forrás: vg.hu
