Több értékes épület is áldozatul esik a Piliscsabáról a Palotanegyedbe költöző Pázmány campusfejlesztésének. Közülük az egyik azonban kiemelkedően fontos: az 1949-ben épült Pagoda a 20. századi magyar építészet ikonikus alkotása, egy stílus- és politikatörténeti fordulópont dokumentuma. Eredeti helyén nem maradhat, de a kis méretű építmény áthelyezése reális alternatíva. Megmentése különösen fontos lenne most, amikor sorra tűnnek el az elmúlt évszázad legjobb modern alkotásai.
Óriási építkezésre készül a Piliscsabáról a józsefvárosi Palotanegyedbe beköltöző Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely 2020-ban megkapta a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét a Nemzeti Múzeum háta mögött. Ez alapvetően nagyon jó dolog: a Pázmánynak szüksége van egy belvárosi campusra ahhoz, hogy vonzó legyen a jelentkezők számára, Budapestnek pedig kifejezetten előnyös, hogy a Mikszáth tér körül spontán városfejlődéssel létrejött egy eleven, jó hangulatú egyetemi negyed. A pesti Quartier Latin-ben, amit nem a tudatos várospolitika álmodott meg, hanem esetleges döntések eredményeként csak úgy létrejött, öt jelentősebb felsőoktatási intézmény épületei sűrűsödnek össze: itt van egymástól kőhajításnyira az ELTE Trefort-kerti campusa, a Pázmány bölcsész- és jogi kara, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Semmelweis Egyetem több épülete és a Színművészeti Egyetem, közöttük pedig a szűk, történelmi hangulatú utcákban egyre több kocsma és vendéglátóhely, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete és zöld oázisként a Múzeumkert.
A teljes cikk: Veszélyben a Pagoda: bontás fenyegeti a 20. század egyik fontos magyar épületét
