Magasabb bérleti díjat lehet kérni és a kihasználtság is nagyobb arányú. A fenntartható épületek 23-26 százalékkal magasabb bérleti díjjal adhatók ki, miközben 8 százalékkal magasabb kihasználtságot érhetnek el a bérbeadóik. Bár ezek a számok kecsegtetőnek tűnnek, a kereskedelmiingatlan-állomány több mint 90 százaléka nem ESG-kompatibilis, azaz nem felel meg a fenntarthatósági követelményeknek – derül ki a workcloud24 új piackutatásából, mely az ESG és a digitalizáció szerepét vizsgálta az irodapiacon.
Az emberiség évente 51 gigatonnát elérő károsanyag-kibocsátásnak mintegy 39 százalékáért az ingatlanok felelősek, így nem meglepő, hogy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében egyre több befektető kötelezi el magát a nettó nulla karbonkibocsátás mellett. Az ingatlanfejlesztőknek és vagyonkezelőknek pedig szintén erre az útra kell térniük, ha nem akarják kockáztatni vállalati értékelésüket és teljesítményüket. Ez a tőkepiaci nyomás, amely egyre nagyobb társadalmi támogatottsággal párosul, ugyanakkor egy átmeneti kockázatot jelent az ágazat számára, mivel a kereskedelmi ingatlanok több mint kilenctizede ma nem felel meg az ESG előírásoknak.
A McKinsey szerint enyhítő intézkedések nélkül a klímakockázat az évtized végére akár 40 százalékkal is csökkenthetik a piacon elérhető éves hozamokat. Más tanulmányok pedig – a pozitív oldalról nézve – azt mutatják, hogy a zöld minősítéssel rendelkező épületek jelentősen magasabb bérleti díjakat érhetnek el és magasabb kihasználtsággal üzemeltethetők, mint nem minősített társaik.
A teljes cikk: Többet hoz a konyhára egy "zöld" épület, mint a nem környezetbarát
