A Rozsdaövezeti Akciótervvel az ingatlanfejlesztők és a vevők is jól járhatnak. Az egykori ipari területeken általában a nagyobb, akár sok száz lakásos, több ütemben megvalósuló projektek a jellemzőek.
Többségében jó adottságaik miatt mindig is a beruházók kedvelt célpontjai voltak a rozsdaövezetek, a beruházók számára az elsődleges lehetőség pedig az, hogy a már korábban megvásárolt ingatlan rozsdaövezeti minősítését kezdeményezik a Rozsdaövezeti Bizottságnál – válaszolták lapunk megkeresésére az OTP Ingatlanpont szakértői a barnaövezetek kapcsán.
Tapasztalataik szerint a Rozsdaövezeti Akcióterv inkább egy kiegészítő lehetőség, amivel élhetnek a beruházók. Úgy látják, elsősorban az értékesítés kapcsán beszélhetünk kivárásról vagy halasztásról, az újépítésű beruházások kivitelezése legfeljebb lassult. A főváros elhagyott iparterületiről külön dokumentum ad tájékoztatást, vidéken jellemzően a nagyobb iparvárosokban találhatóak ilyen területek. Eszerint – röviden – barnaövezetnek tekinthetők azok a területek, amelyekről elmondható, hogy erőteljes, legtöbbször negatív – hatással van rájuk saját, valamint a közvetlen környezetük korábbi hasznosítása, felhagyottak, vagy alulhasznosítottak, vélt vagy valós környezeti szennyezettséggel terheltek, részben vagy egészében fejlett városi térségben találhatóak, újra használatba vételük beavatkozást igényel.
Írtunk is róla, a parlagon heverő egykori városszéli területek ma már sehogyan sem illeszkednek a városok szövetébe, a települések körbenőtték azokat. Az érvényes szabályozás értelmében pedig területi korlátozás nélkül lehet benyújtani javaslatokat a Rozsdaövezeti Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy egy ingatlan bekerüljön a vonatkozó akciótervbe. Ennek többek közt előnye, hogy kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősülő státuszt kap, az építési engedély megszerzése nem függ a helyi önkormányzattól és lényegesen gyorsabb, egyszerűbb az eljárásrend.
A teljes cikk: Mindenki jól járhat a rozsdaövezetek hasznosításával
