A minap levonult dunai árvíz is igazolta, hogy az éghajlati változások egyre nagyobb hatást gyakorolnak az életünkre, ezért hatékonyan kell reagálnunk a fejleményekre. A világ egyik meghatározó építészirodája, a Gensler 2023-as Global Climate Action Survey felmérése nyolc országban közel 10 ezer embert kérdezett meg a tapasztalatairól. A válaszadók 90%-a számolt be arról, hogy a közelmúltban legalább egy meghatározó időjárási esemény érintette őket. Ezért az épületek és infrastrukturális beruházások tervezésénél már meg kell ismernünk a helyi környezeti stresszfaktorokat, hogy olyan házak épüljenek, amelyek ellenállnak a szélsőséges időjárásnak.
A globális környezeti stressztényezők között a leggyakoribb jelenségek a hőség és a nagy mennyiségű csapadék, emellett a földrengés, a hurrikán, a tornádó vagy éppen az erdőtűz is jelentős anyagi és emberélet-veszteségeket okozhat. Csak az utóbbi időben Észak-Amerikában és Közép-Európában is pusztított az árvíz, amit mi is testközelből átélhettünk. Nem véletlenül a felmérés válaszadóinak közel háromnegyede már megtapasztalta ezeket az extrém tényezőket.
Az országok és régiók között azonban jelentős eltérések vannak, hiszen az egyes kontinenseken különböző éghajlati minták uralkodnak. Ezért a felmérés nyolc országra terjedt ki, így Kanadában, az USA-ban, Mexikóban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Szingapúrban és Ausztráliában vizsgálódtak, vagyis egy globális körképet kaptak a válaszok alapján.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy a felmérésben a szélsőséges időjárás által érintett emberek 77%-a számolt be a mentális vagy a fizikai egészségére gyakorolt negatív hatásokról. A fiatalabb generációk a leginkább fogékonyak, hiszen ők sokkal nagyobb mértékben aggódnak a Föld jövője miatt, mint az idősebb generációk.
A szélsőséges időjárás különösen azért aggasztó, mert megzavarhatja az emberi civilizáció kereteit, így a társadalmi életet biztosító infrastruktúra kompakt mivoltát. Az elemzés szerint a zord időjárás által érintettek 75%-a elveszítette a hozzáférést legalább egy kulcsfontosságú szolgáltatáshoz vagy infrastruktúrához. Általában is a nyolc vizsgált ország mindegyikében tapasztaltak fennakadásokat az infrastruktúrában.
Az áramkimaradás és a telefon- vagy internetkapcsolat elvesztése volt a leggyakoribb globális zavar, de az országok között jelentős eltérések is mutatkoznak. Így például a tiszta vízhez való hozzáférés Mexikóban jelentett gondot, az anyagi károk Ausztráliában és Szingapúrban voltak jelentősebbek, míg a szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést elvesztők tekintetében Németország volt a legrugalmasabb és legellenálóbb.
A teljes cikk: Jön a globális rettegés! A szélsőséges időjárás hogyan hat az épületeinkre és a civilizációnkra?
