Elindult a konszolidáció
Az egyes eszközosztályok eltérően reagáltak a pandémia nehézségeire, sőt, az azonos ingatlantípusok esetében sem beszélhetünk egységes képről. A bevásárlóközpontokban az üzletmenet jelentősen korlátozódott 2020-ban, ami feszültséget szült a bérbeadók és a bérlők között, de tavaly már megindult a konszolidáció. A plázákban általánosságban is megfigyelhető a bérlői mix átrendeződése, így a hagyományos nagy divatüzletek részaránya némileg csökken, a szórakoztató- és egyéb élményfunkciók szerepe erősödik. A strip mallok és általában a kereskedelmi parkok adottságaiknak köszönhetően jól bírták a gyűrődést, relatíve kisebb visszaeséssel kellett megküzdeniük.
Ellenben a szállodaiparnál a szakértők két évvel kalkulálnak, amíg a hotelek a 2019-es bevételeket elérhetik, pedig a turisztikai beruházások a pandémia előtt egyre nagyobb volument jelentettek az ingatlanfejlesztési piacon. A logisztikai létesítmények előtt hatalmas perspektíva áll, hiszen ha a statisztikákat nézzük, akkor a régiós versenytársaktól is le vagyunk maradva a nagyságrendeket illetően. A just in time elv helyett meg kell erősíteni az ellátási láncokat, hiszen a több ezer kilométeres távolságokkal nehéz biztonságosan kalkulálni, ezért egyre több lokális ellátó központot alakítanak ki, nem beszélve az e-kereskedelem növekvő étvágyáról.
Az irodapiacon 2020-ban a járvány első néhány hetében volt némilg kritikus a helyzet, de végül tisztult a kép, a bérletek alapvetően nem változtak. A finanszírozás is köti a tulajdonosok kezét, a banki feltételeknek meg kell felelni, így a rugalmasság a bérlők tekintetében limitálva van. Ezt mutatja, hogy az átlagos 14 euró/hó/m2 díj mellett az A kategóriában 16 euró, míg a prémium irodák esetében 22-24 euró között alakult a havi díj egy négyzetméterre vetítve az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2021-es adatai szerint. Sőt, idén számos költségtényező emelkedésével együtt mind a bérleti, mind az üzemeltetési díjak növekedhetnek.
Az irodapiacon, ahol lehetőség nyílt, áttértek a home office-ra, vagy ahol fontos volt a személyes jelenlét, új egészségügyi és biztonsági intézkedéseket vezettek be. A tulajdonosok igyekeznek megtartani a bérlőket, ezért az élményalapú szolgáltatás kerül előtérbe, amellyel növelhetik a cégek elkötelezettségét a lokációhoz. Ezek a plusz szolgáltatások azonban sokszor házon belül megvalósulnak, vagyis a tulajdonosok maguk vezetnek be újdonságokat. Ez a bérlők érdeke is, hiszen az igényesebb iroda az alkalmazottak elköteleződését is növeli.
A változás egyelőre kardinálisan nem érintette az irodaházak világát, bár a rugalmasság az irodákban – dilemmák a terek átalakításáról, a bérlemények területcsökkentéséről stb. – bizonytalanabb helyzetet teremt. Azonban érdemes először a munkaerőpiacot górcső alá venni, hiszen nehezebb a képzett kollégákat megtartani, mint a COVID előtt, ráadásul egy cég kiadásában sokkal többe kerülnek a bérek, mint az irodaköltség, vagyis a rugalmas, kisebb iroda szlogen egyelőre nem meghatározó tényező a bérletek tekintetében.
A teljes cikk: Kihívások az ingatlankezelésben és a létesítménygazdálkodásban
