Mi az az ESG?

Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, és valójában egy olyan keretrendszert jelöl, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét.

A nevéből is következik, hogy három fő területre összpontosít, így a környezeti hatások vizsgálatára, a társadalmi kérdések kezelésére és a vezetői döntéshozatal folyamatára. A klímaváltozás miatt egyre nagyobb felelősség hárul a vállalatokra, hogy ne csak pénzügyi szempontból vizsgálják a piacukat és a tevékenységüket, hanem a körülöttük lévő társadalmi közeg számára is hasznos tevékenységet végezzenek fenntartható módon.

Nem pusztán egy felkapott trendről van tehát szó, hanem a finanszírozók és a szabályozók által egyre inkább megkövetelt hozzáállásról. Emiatt egyre több tőke áramlik olyan vállalatokba, amelyek a fenntarthatósági szempontok és a hármas ESG megközelítés alapján jól teljesítenek.

Sőt, a pénzügyi szakemberek már a fenntarthatósági szempontok szerint rangsorolják a cégeket, hogy ezután meghozhassák befektetési döntéseiket. Az egyes minősítések a vállalati működések kvázi átvilágítását jelentik, így a kapott számok segítik a befektetőket, hogy tiszta képet kapjanak az adott cégről ESG szempontok szerint.

Tavaly áprilisban az Európai Bizottság elfogadta a fenntartható finanszírozás csomagot, amely kibővíti a vállalatok közzétételi kötelezettségeinek körét a korábbi szabályozáshoz képest. A szabályozási szigorítások, illetve a befektetők és a társadalom növekvő igénye a környezettudatos és felelős vállalati működés iránt új kihívások elé állítják a cégeket.

Az ingatlanpiacon sem lesz másként

Az ESG az ingatlanpiaci vállalkozásokat is jelentős mértékben érinti, hiszen az épületek az emberi civilizáció meghatározó objektumai, a jelentős energiafogyasztásról nem is beszélve, nem véletlenül az energiahatékonyság kiemelt célpontjai az ingatlanok. Vagyis néhány éven belül szinte minden ingatlanpiaci vállalkozásnak meg kell majd felelnie az új közzétételi kötelezettségeknek, ezért érdemes minél hamarabb a fenntarthatósági és zöld célkitűzéseket a vállalati stratégiába szervesen beilleszteni.

Nem véletlenül a tavalyi glasgow-i klímacsúcson is az épületek fenntarthatósági teljesítménye volt az egyik fő téma a nemzetek kormányai számára: hogyan reagálnak, hogyan dolgoznak ki adekvát, hatékony és átfogó válaszokat a környezetvédelmi célok elérésére és a társadalom általános egészségének és jólétének biztosítására.

A városi lakosság növekvő száma meghatározó ebből a szempontból, az okosvárosok koncepciója töretlenül fejlődik, egyre több technológiai megoldást alkalmaznak már a mindennapokban, de még hatalmas út előtt állunk. A szegénység és a népességrobbanás egyes régiókban még nagyobb kihívások elé állítják a világot, úgy kell modernizálni és életminőséget növelni, hogy eközben a fenntarthatóságot is támogassuk teljes mellszélességgel.

A kereskedelmi ingatlanpiacon a nettó nulla kibocsátási vállalások kerülnek fókuszba, hiszen az intelligens, önellátó épületek az emberiség jövőjét is jelentik, emellett az új innovatív megoldások támogathatják a meglévő épületállomány fenntarthatósági teljesítményének növelését.

De mi is ez konkrétan?

Bár egyelőre nehéz konkrétan meghatározni az ESG szerepét, hiszen meglehetősen sokrétű és komplex kérdéskörről beszélünk, azonban az ingatlanfejlesztések szinte minden aspektusát és fázisát érintik. Magyarországon még nagyon kevés cégnek van ESG-stratégiája és ehhez kapcsolódó tényleges tevékenysége, de a jövőben ez egyre inkább fontos tényező lesz.

A fejlesztések e szerint a jövőben nem csupán szimpla beruházások lesznek, a kerítés mögött felhúzott épületek, hanem még inkább előtérbe kerülnek a tágabb városfejlesztési-társadalmi keretek, vagyis a fejlesztő és üzemeltető, valamint a környező városszövet, városrész, település és lakóik közötti interakció is megerősödik, az öncélúság helyett az együttműködés és társadalmi felelősségvállalás kerül előtérbe.

Többek között a fenntarthatóság eddig számos esetben csupán szlogenszinten létezett, azonban a közzétételi kötelezettségek szofisztikációjával már konkrét számadatok is lesznek, amelyek mérhetővé teszik a cégek ESG-tevékenységét. Leegyszerűsítve a beruházók nem „csak” bevételt, hanem értéket is akarnak majd teremteni.

Egyre több pénz áramlik olyan befektetési alapokba, ahol figyelnek arra, hogy az invesztíciók ESG-stratégiával rendelkező vállalatok felé irányuljanak. Mindenesetre az ESG egy roppant átfogó szempontrendszer, amelynek egyik eleme a fenntarthatóság, ez pedig a kereskedelmiingatlan-piacon, irodaházakban, logisztikai központokban vagy éppen bevásárlóközpontokban lesz egyre fontosabb.

A zöld kötvénykibocsátások szintén az új kritériumoknak megfelelően jelentek meg a piacon, Magyarországon is már több ingatlanpiaci vállalat bocsátott ki zöld kötvényt. Hazánkban az első vállalati zöld kötvényt 2020 nyarán, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramja (NKP) keretében bocsátották ki.

Zöld minősítések, közösségi funkciók

Hazánkban az elmúlt években épült irodaházak mindegyike rendelkezik zöld minősítéssel, sőt, a WELL-szempontrendszer is egyre fontosabbá válik. Számos fejlesztés egyre jobban hangsúlyozza urbanisztikai jelentőségét, vagyis az adott városszövetbe kíván integrálódni közösségi funkciókkal, legyen az egy közpark, egy futópálya, egy fitneszközpont, vagy egy olyan szolgáltatás, amely túlmutat az irodisták igényein, és akkor még nem beszéltünk a közösségi közlekedéshez való kapcsolódásról.

De itt említhetjük meg a multifunkcionális projektek erősödését, így a bevásárlóközpontok nem véletlenül válnak élményközpontokká, ahol a vásárláson túl a vendéglátóipari funkció erősödik, de ugyanúgy a szórakoztatás is hangsúlyos szerepet kap, legyen az egy jégpálya vagy más sportolási lehetőség. A szolgáltatások széles körével együtt a városközponti, közösségszervező funkciók is markánsan artikulálódnak a plázákban. De ugyanígy az irodaházakban is bővülhetnek a funkciók, akár például a helyi lakosság számára is szervezhetnek programokat az irodaépületek közös tereiben.

Az ESG szempontjából fontos, hogy a zöld minősítések által megszerzett tudást a fejlesztők, tulajdonosok, üzemeltetők összekapcsolhatják a szociális vonatkozásokkal, az irodai jólléttel, a közösségi szemlélettel. Vagyis a beruházások a környezettudatos építkezésen túl a társadalmi és közösségi kapcsolatokat célozzák meg, sőt, már a bérlőkben is, különösen a nagyvállalatoknál, tudatosodik az ESG szerepe a mindennapokban.

Az ESG, és ezen belül a fenntarthatóság előmozdítására irányuló globális törekvés azonban egyelőre jelentős bizonytalanságot okoz az ingatlanbefektetési piacon, hiszen a Colliers becslése szerint mintegy 7 billió euróra lehet szükség ahhoz, hogy az európai épületeket úgy alakítsák át, hogy megfeleljenek a jövőbeli ESG-követelményeknek. Azonban még néhány évnek el kell telnie, hogy teljesen letisztuljon az a keretrendszer, hogy mit is kell pontosan tenni – például a nettó nulla kibocsátás érdekében –, amelyek alapján minősíteni és értékelni lehet az egyes épületeket.

I Forrás: realista.ingatlan.com