Radikálisan átalakulhat az energiapiac a következő években az energiaközösségek elterjedésével, az egyelőre születőben lévő folyamatnak pedig új lendületet ad az orosz-ukrán válság során kialakuló energiahiány, és ennek nyomán Európa energia függetlenedési törekvése. Az új szisztémában társas- és irodaházak, mezőgazdasági szereplők, ipari parkok lépnek be az energiapiacra, mint termelők, aggregátorok és tárolók – mondta el a Portfolio-nak a témára rálátó energiajogi szakember. A mainál lényegesen decentralizáltabb energiapiaci koncepciót egyaránt indokolja a klímavédelem, a technológia fejlődése és az energiaválság okozta sokk.
Ahogy egyre több megújuló energiát használunk, szembesülünk azzal is, hogy ezek a rendszerek sok esetben kevésbé szabályozhatók, mint a hagyományos energiaforrások.
Felmerül az igény arra, hogy a decentralizált módon termelt energiát valamilyen módon integrált rendszerbe kapcsoljuk
– itt elsősorban a helyben termelt, jellemzően zöld energiaforrások hatékonyabb egy rendszerbe kötéséről van szó.
A lakóház, mint erőmű
Az ilyen termelők összekapcsolásával így energiaközösséget lehet létrehozni. Az elsőre talán némileg szokatlannak ható kifejezés mögött olyan szereplők lehetnek, mint például a napelemmel rendelkező társasházak, az energiatermelésben összefogó mezőgazdasági termelők, ilyen téren összekapcsolódó cégek egy ipari parkban, ahogy az együttműködő, saját fogyasztásukat megtermelő önkormányzatok is. Bár ezen a téren általában napelemes energiatermelést képzelünk el – amely valóban tipikusnak mondható – korántsem csupán erről van szó.
A teljes cikk: Energiaközösségek: a társasházunk, irodánk is lehet piaci szereplő
