A Facebook algoritmusa bezárhat egy buborékba, vagy választásokat dönthet el, a valóságot a tech monopolhelyzetben lévő óriáscégei definiálják, ők segítenek eldönteni, mi az „igazi” és az álhír, és Charlottesville után azt is ők határozzák meg, milyen nézeteket kell kicenzúrázni. A Szilícium-völgy egyre inkább állami feladatokat vállal magára, és a Zuckerberg elnöki ambícióiról szóló pletykák
...közben ma már a techgigászoknak van a legnagyobb lobbierejük Washingtonban. De milyen politikai elképzelései vannak a techguruknak?
Barry Lynn 15 éve kutatott a New America Foundation nevű washingtoni think tanknél, egy ideje főleg a technológiai óriáscégek, mint a Facebook, a Google és az Amazon növekvő befolyását. Egészen a múlt hétig, amikor a csapatával együtt elbocsátották. Szerinte a Google rúgatta ki, mert pozitívan írt az EU rájuk kiszabott 2,4 milliárd eurós trösztellenes gigabírságáról. A magát függetlennek tekintő, de balra húzó agytröszt egyik fő finanszírozója ugyanis éppen a Google volt, és mint egy kiszivárgott emailből kiderül, az alapítvány vezetője nagyon aggódott, hogy Lynn kutatásai miatt befagyaszthatják a támogatásukat.
Éppen megpróbáljuk bővíteni az együttműködésünket a Google-lel néhány kulcsfontosságú területen... Gondolj bele, hogy mások finanszírozását veszélyezteted
– írta Anne-Marie Slaughter Lynnek. Aztán kirúgta.
Lynn főleg a Google piaci erőfölényével foglalkozott, de az esete azt is példázza, ahogy a Szilícium-völgy techóriásai egyre fontosabb kvázi-politikai szereplőkké válnak. Ennek csak egy része, hogy az anyagi támogatások miatt kevesebb helyen mernek szembemenni velük. A Google amellett, hogy az utóbbi években egyre több független szervezetet, alapítványt, think tanket finanszíroz, a kormányzati lobbira is nagyon rámentek. Ők most a Fehér Ház közvetlen közelében építik az annál nem sokkal kisebb új washingtoni irodájukat, miközben a techcégek a nyilvános számok szerint ma már kétszer annyit költenek politikai lobbira, mint az ebben hagyományosan élen járó bankszektor képviselői. De mit akarnak vajon?
Éljen a bal, csak minket hagyjanak
A jobboldaliak szerint a Szilícium-völgy a liberális elfogultság fellegvára, ahol nem tűrik meg az ellenvéleményeket. Sokak szemében ezt támasztotta alá a Google fejlesztőmérnökének kipenderítése: miután ő a belső levelezőlistáján felvetette, hogy a cég ideológiai buborékban él, bírálta a nők pozitív diszkriminációját, és a nemek közötti biológiai különbségekről beszélt, vita helyett kirúgták – amivel azonnal a túlzott politikai korrektség áldozata és az antipíszí mártírja lett. „Liberális cenzúra”, „kettős mérce”, „píszí-diktatúra”: az ideológiai elnyomás víziója szerint a Facebook, a Google és társaik egyoldalú virtuális valóságot építenek, lám, az elmúlt hónapokban hányszor mentek neki Trumpnak is – mostanában a charlottesville-i összecsapások, a transzgender katonák vagy éppen a papírok nélküli bevándorló gyerekek miatt.
Az iparági lobbi és a vezérek személyes politikai szimpátiája két különböző dolog, de azért nem érdektelen, hogy milyen értékekben hisznek a meghatározó techcégek vezetői. Erről most már adatok is vannak: a Stanford Egyetem friss kutatásában éppen a jelentősebb techcégek vezetőinek a politikai attitűdjeit mérte fel. A fő eredmény, hogy a Szilícium-völgy kapcsán gyakran emlegetett liberális alapállás megerősítést nyert. A technológiai elit tagjai majdnem minden kérdésben „szélsőségesen liberális” pozíciót foglalnak el, vagyis a demokrata átlagszavazótól is egyértelműen balra állnak. Azokban az amerikai politikát meghatározó kulturális kérdésekben, amelyeket a „culture war” címke alá szokás begyömöszölni, mind markánsan liberális véleményen vannak: több melegjogot és bevándorlót, kevesebb fegyvert, a halálbüntetés eltörlését és megengedő abortuszszabályokat kívánnak.
(Forrás: www.index.hu)
