Csökkent a külföldi érdeklődők száma a hazai ingatlanpiacon a koronavírus megjelenése óta, ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanekkora mértékben csökkenne a külföldi vásárlók száma is.
A külföldi vevők csökkenésének fő oka az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány, illetve annak hatása volt. A járvány miatt sokan ugyanis elbizonytalanodtak, de még többen egyszerűen csak nem tudtak Magyarországra utazni, hogy lebonyolítsanak egy-egy ingatlanvásárlást, hiszen a be- és kiutazási szabályok gyakran, szinte hétről-hétre változtak. Mivel a járvány és a vele járó korlátozások nem értek véget, így várható, hogy a továbbiakban is kevesebb külföldi érdeklődő fog hazánkba érkezni, ennek eredményeként pedig kevesebb külföldi vevőre számíthatunk - magyarázta Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.
Fontosnak tartotta azonban felhívni a figyelmet az érdeklődők és a vásárlók közötti különbségre. Mint mondta, az már korábban is érezhető volt a külföldiek esetében, hogy sokan interneten keresztül figyelik a hazai ingatlanpiacot - illetve annak néhány lokációját, így elsősorban a belső kerületeket vagy a Balatont -, azonban komoly érdeklődőként már jóval kevesebben jelentkeztek.
Mint mondta, a külföldiek részéről a megvalósuló tranzakciók vagy akár csak a komoly érdeklődések aránya, meglehetősen szerény volt korábban is, ahhoz képest, amilyen arányban a magyar érdeklődőkből váltak vevők. Ez pedig azért fontos, mert ha most azt látjuk a járvány során, hogy csökken a külföldi érdeklődők száma a különböző internetes felületeken, az nem azt jelenti, hogy ugyanilyen mértékben fog csökkenni a külföldi vásárlók száma is a hazai ingatlanpiacon.
A másik fontos dolog ugyanis, hogy nagyon sok ingatlantranzakció olyan külföldi személyekhez köthető, akiknek már régóta van Magyarországon valamilyen érdekeltségük, vállalkozásuk, esetleg kereskedelmi tevékenységet folytatnak itt. Ők akár már 10-15 éve itt élik az életüket, szinte mint a magyar állampolgárok, mégis külföldi útlevelük van, így külföldi személynek számítanak egy ingatlanvásárlás során.
Ráadásul az elmúlt években nem csak saját részre vásároltak családi házat vagy lakást, hanem befektetőként is megjelentek az ingatlanpiacon. A szakértő példaként említette azokat a kínai és vietnámi kereskedőket, akik a XIII. kerületben vásároltak nagyon sok újépítésű ingatlant befektetésként, azaz bérbeadási célból.
Balla Ákos ezzel kapcsolatban igyekezett eloszlatni azt a tévhitet is, miszerint a kínai befektetők csak kínaiaknak adnák bérbe a megvásárolt lakásokat. Mint mondta, a kínai befektetők számára teljesen mindegy, hogy kinek adják ki az ingatlanjaikat, egy dolog fontos nekik: a bérlő megfizesse a reális bérleti díjat. Így tehát teljesen természetesnek vehető, hogy a külföldi tulajdonosok - akár kínaiak - lakásaiban magyar állampolgárságú bérlő lakjon.
Kitért arra is, hogy a legnagyobb számban egyébként az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, illetve Németországból érkezett korábban a legtöbb látogató a hazai ingatlanpiacra, és jellemzően belvárosi, esetleg balatoni helyszínek iránt érdeklődtek. Ez egyben azt is jelenti, hogy keresleti és árfelhajtó hatással csak ezekre a területekre voltak, így nyilvánvalóan a számuk csökkenése is leginkább ezeken a részeken érzékelhető, más területeken legfeljebb másodlagos, tovagyűrűző hatásról beszélhetünk, ami lényegesen mérsékeltebb.
A szakértő kitért arra is, hogy a külföldi vevők számának csökkenésénél jóval nagyobb problémának tartja a belföldi vásárlóerő esetleges szűkülését, melyet egy gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség, valamint a járvány miatti bizonytalanság idézhet elő, mely miatt sokan elhalasztanak vásárlásokat.
Ugyanakkor az is igaz, hogy sokan viszont éppen most hoztak meg ingatlanvásárlással kapcsolatos döntéseket, miután a bezártság hónapjai alatt szembesültek a lakásuk paraméterei és az igényeik közötti különbséggel. A nagy kérdés azonban az, hogy a félelem vagy a változtatás szükségessége jelent-e erősebb motivációs tényezőt az elkövetkező hónapokban.
(Üzleti Hírszerzés)
