Ahogy az lenni szokott, sokan, sokféleképpen értelmezték a szervezet összefoglalóját, szóval mi megpróbáltuk megkérdezni a legilletékesebbeket. Az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) az a szervezet, amely tanácsot ad az UNESCO-nak az épített örökség kategóriájába tartozó világörökségi helyszínekkel kapcsolatban.
Podcastunkban az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnökét, Nagy Gergelyt, és a tiszteletbeli elnökét, Fejérdy Tamást faggatuk a budapesti helyzetről és annak hátteréről.
Nagy Gergely: Vannak országok, ahol el tudják képzelni, hogy felhőkarcoló-építés nélkül is lehet szimbolizálni a fejlődést. Van, ahol nem tudják elképzelni. Budapestet nagyon tisztelték azért, hogy eddig elkerülte ezt a történetet. Volt a történelmünkben pár évtizeddel ezelőtt egy időszak, amikor a magasházépítést a fejlődés szimbólumának tekintettük: Gyöngyösön, Pécsen, Veszprémben is épültek magasházak. Ezek olyan problémákat okoztak, amiket a mai napig nem tudtak megoldani.
Fejérdy Tamás: Pécsett már megoldották...
Nagy Gergely: Ugyanakkor a Világörökség Bizottság és ezzel a világörökségi helyszín is lehetőséget kínál arra, hogy a fejlesztéseket folyamatos párbeszéddel alakítsák ki annak érdekében, hogy az ingatlanfejlesztők is jól járjanak és a műemlékvédelmi szempontok se sérüljenek.
Zsuppán András: De a MOL Campus esetében egy olyan ügyben kér alapvető változtatást a Világörökség Bizottság, ami már lefutott meccsnek tűnik. Egy olyan épületről beszélünk, amelyiknek már kiásták az alapját. Mire megvágjuk ezt a beszélgetést, már állni fog néhány méter a falaiból, és mire jelentést kell tenni, már állni fog a torony. Három vagy négy évvel ezelőtt lehet, hogy ez járható út lett volna, de most már nem az.
Olvass tovább: UNESCO vs Budapest: mi a probléma a MOL Campusszal, a Várral és a Liget-projekttel?
(Forrás: www.index.hu)
