Új adatvédelmi jogszabályról szavazott az Európai Parlament. Milliárdos bírságokat kaphatnak azok a cégek, akik visszaélnek a személyes adatokkal - írja EUrologus az index.hu oldalán olvasható bejegyzésében.
Mi ez az egész felhajtás?
Ahogy böngészgetünk az interneten, használjuk az okostelefonunkat, a GPS-ünket, vagy az Internet-kapcsolattal rendelkező háztartási eszközeinket óhatatlanul nyomokat hagyunk magunk után, amit az Internetes vállalatok előszeretettel gyűjtenek be. Ezek az adatok minden eddiginél pontosabb képet adnak arról például, hogy mi érdekel minket, hogyan használjuk a megvásárolt termékeket, hogyan építjük emberi kapcsolatainkat, kivel találkozunk, hova járunk dolgozni, vagy szórakozni. Ez az információ aranyat ér a gazdasági szereplők számára, hiszen aki igazán okosan használja az adatokat, az jobb termékeket fejleszthet versenytársainál, célzottabban reklámozhatja és értékesítheti ezeket a fogyasztónak, és végső soron több profitot termelhet. Ezt nevezzük adat-alapú gazdaságnak.
Ez jól hangzik. Mi vele a baj?
Szakértők szerint az adat-alapú gazdaságé a jövő, mert minden korábbinál hatékonyabb lesz a termelés és az értékesítés, miközben azt is lehetővé teszi, hogy a kínált termékeket és szolgáltatásokat az egyéni igényekhez igazítsák. Ehhez azonban elképesztő mennyiségű adatot kell összegyűjteni és elemezni, és a folyamat során az egyén magánszférája lényegesen beszűkül.
A CBS 60 perc című műsorában elég jól összefoglalták, hogy hol tart most az adatelemzéssel foglalkozó iparág az Egyesült Államokban. A személyes adatokból épített profilokat vehetünk például túlsúlyos, HIV-fertőzött, vagy diabétesszel küzdő emberekről. Kiválaszthatóak az emberek szexuális, vagy politikai irányultságuk, keresetük, fogyasztási szokásaik, és még vagy ezer kategória alapján. Ha valakiben felmerülne, hogy mindez hogyan lehetséges, csak gondolja végig, mi mindent írt már be a böngészője keresőablakába, milyen oldalakat látogatott meg a számítógépéről, mit lájkolt a Facebookon, vagy írt le az emailezésében. Ezeket az adatokat előbb-utóbb, valamilyen formában használni fogják.
A Nagy Testvér és a rokonai
A személyes adatokra nemcsak a cégek, de a titkosszolgálatok és a bűnüldöző szervek is kiváncsiak, akik a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények üldözéséhez figyelik az internetes forgalmat. Az Edward Snowden, kiugrott amerikai nemzetbiztonsági ügynök által nyilvánosságra hozott iratok szerint viszont elképesztő méreteket ölt a kémkedés. Az adatgyűjtés tömegesen, magánszemélyek ellen, és korábban elképzelhetetlen mélységben zajlik. Ebben a műfajban is az amerikaiak járnak az élen, de a Snowden által nyilvánosságra hozott iratok szerint több európai ország titkosszolgálata is ugyanezen a nyomon halad. A nemzetbiztonsági, vagy bűnüldözési céllal működtetett állami megfigyelőprogramok persze nem működhetnének ennyire hatékonyan, ha az évtizedek óta adatgyűjtésben utazó kereskedelmi cégek nem működnének velük együtt, vagy legalábbis az állami szerveknek ne lenne valamilyen hozzáférése az ő adatbázisaikhoz.
A cikk teljes terjedelemben az index.hu oldalon olvasható >>
