Az üzleti hírszerzés eszköztára legális és nyílt információk gyûjtésével, szûrésével, rendszerezésével és visszacsatolásával akár 70-80%-ban ki tudja elégíteni egy vállalat információéhségét. De mi a helyzet a fennmaradó 20-30%-kal?A leginkább veszélyeztetett vállalatok - például bankok, biztosítótársaságok, a vegyipari és gyógyszeripari vállalatok... ...a high-tech szférában, autóiparban mûködő cégek - vezetőinek 80%-a úgy véli, hogy az üzleti titkok kifürkészésének (az ipari kémkedésnek) kockázata a jövőben tovább fog növekedni. Multinacionális cégek már most is tízmilliókat áldoznak üzleti hírszerzésre. A speciális keresletre pedig válaszol a kínálati oldal is: poloskák és rejtett kamerák telepítését vállalja hirdetéseiben több hazai magánnyomozó iroda is.
Az üzleti hírszerzés felismerése és elhárítása terén a vállalatok több mint 70%-a még nem képzi a dolgozóit. Akik viszont fontosnak tartják az üzleti hírszerzést és elhárítást, azok belső szakembert alkalmaznak - derül ki a közép- és nagyvállalatok válaszaiból.
A védelem szükségességéhez kapcsolhatóan a kérdezők megkísérelték felmérni, hogy hány válaszadót ért káresemény az elmúlt három évben, és hogyan reagált arra. A vállalatok 66%-a mérhető vagyoni kárról, illetve információs-, szellemi tőkéjüket és jó hírnevüket ért veszteségről számolt be. A káresemények oka azonban elsősorban belső volt (legfőképp a hûtlen kezelést kell kiemelni), míg másodsorban okozta csak a konkurencia tevékenysége (természetesen a belső gazdasági bûncselekmények mögött sem zárható ki a konkurencia hírszerzési tevékenysége).
A káresemény tárgykörhöz tartozó kérdés volt, hogy krízishelyzet-megelőzés, -menedzselés terén továbbképezné-e dolgozóit: a többség (80%) ezt szükségesnek érzi.
A vállalatok biztonságpolitikájában a következő - elvi - prioritások figyelhetők meg: információvédelem, vagyon-, szellemi tőke és jó hírnév védelme. Gyakorlati megvalósulás szempontjából a tanulmány szerint azonban a vagyonvédelem kapja a prioritást, ezt követi az információvédelem, míg a szellemi tőke és a jó hírnév védelme terén eléggé vegyes képet mutatnak a vállalatok.
Az információvédelemhez kapcsolható lehallgatásvédelmi rendszert a válaszadók közül sem jelenleg sem a jövőben nem kíván senki alkalmazni. Az adatvédelmi rendszer alkalmazása kérdéskörnél a válaszadók mintegy 80 %-a alkalmaz saját bevallása szerint valamilyen adatvédelmi rendszert, 50%-uk az informatikai adatvédelem mellett a jogi és a humánerőforrás oldalon is tesz lépéseket az üzleti titkok védelmére.
A dolgozók hûsége és megbízhatósága terén a válaszadók 100%-a fontosnak tartja a dolgozók lojalitását, 90% rögzíti szerződésben, ám csak fele (45%) biztosít képzést is a lojalitás erősítésére, a fennmaradó 10% pedig
csak szóban állapodik meg a lojalitásról. Míg azonban a dolgozói hûségre ilyen nagy igényt tart minden vállalat, annak ellenőrzését már csak 78% végzi el. A rendszeresség terén a random, szúrópróbaszerû ellenőrzéstől a negyed-féléven át a folyamatos ellenőrzésig terjed a skála, a legtöbben azonban háromhavonta szükségesnek érzik megtenni. Az ellenőrzés mikéntje már egységesebb, a többség személyes beszélgetésekkel, rendezvényekkel, képzésekkel vagy jutalmakkal kívánja erősíteni a hûséget.
(Forrás: Üzleti Hírszerzés)
