A Fidesz-kormánynak már tíz éve deklarált célja, hogy a kiskereskedelmi hálózatok piacán „a magyar szereplők részarányát 50 százalék fölé emelje”. Az elmúlt évtized eseményei alapján azonban nem az „emelés”, hanem a „visszaszorítás” tűnik a jobb megfogalmazásnak. Sokkal inkább a külföldi láncok adminisztratív visszaszorításával, mintsem a magyarok versenyképességének fejlesztésével foglalkoznak a terület irányítói.
A magyar vásárlók többsége továbbra is brit vagy francia hipermarketbe, német diszkontba és osztrák hátterű szupermarketbe jár.
A helyzet a kormány szempontjából nemhogy javulna, de különösen a három német diszkont (Aldi, Lidl és Penny Market) népszerűségének és terjeszkedésének következtében egyre rosszabbá válik. Különösen a vidéki kis boltok vannak egyre nehezebb helyzetben, őket a most induló uniós támogatási ciklusban mesterségesen kell majd lélegeztetni, hogy életben maradjanak, ennek előkészítése el is kezdődött.
A nagy falat azonban a külföldi láncok piaci arányának csökkentése marad, és a kormány ezt láthatóan a kudarcok ellenére sem engedi el. Lázár János mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos (azóta a vidékfejlesztési kormánybiztosság egyik vezetője is) egy tavaly december elején szervezett konferencián szó szerint azt mondta,
a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni.
Ha eddig volt is bármilyen finomkodás, annak ezzel vége. Teljesen egyértelmű, hogy a térnyerést elsősorban nem a magyar láncok versenyképességének növelésével, hanem a versenytársaik adminisztratív kiszorításával próbálják elérni.
Ahogy már akkor is írtuk, a magyar és az általunk példának vett német diszkonthármas (Aldi, Lidl és Penny Market) számainak egybevetése sajnos nem lehet egészen pontos, mert a nagy magyar láncok sokkal bonyolultabb modellben működnek, mint a külföldiek.
Szerencsére azonban a CBA, a Coop és a Reál beszerzési szövetségekben is akad egy-egy olyan nagyobb szereplő, amely „hálózat a hálózaton belül”, és így megad magáról olyan üzleti adatokat, amelyekből ki tudunk indulni. Az alábbi összehasonlítások azonban így is csak a lehetőségekhez képest legjobb közelítések, vagyis a pontos számok helyett inkább csak a nagyságrendi különbségek és a trendek bemutatására alkalmasak.
Az első mutató, amelyet érdemes megnézni, az egy boltra jutó éves kiskereskedelmi árbevétel. Ez nagyjából azt mutatja meg, hogy egy boltban egy évben átlagosan mekkora nettó bevétel keletkezik.
A teljes cikk: Sokba fog nekünk kerülni a külföldi élelmiszerboltok kiszorítása
