Magyarország egyik vezető bevásárlóközpontjának, a budapesti Westendnek lényegében az 1999-es átadása óta állandó a látogatottsága, évi mintegy 20-21 millió belépést regisztrálnak. Ezzel együtt 2019-ben rekordforgalmat értek el és a tavalyi év annál is biztatóbban indult.
– emlékezett vissza Gyertyánfy Miklós, a Westend vagyonkezelési igazgatója, akivel a bevásárlóközpont elmúlt egy évéről beszélgettem. Ugyan a plázák nyitva maradhattak a márciusi korlátozások után, a forgalmuk azonban jelentősen csökkent.
A Westend különösen ki volt téve a járvány következményeinek. Mivel a belvároshoz ez az egyik legközelebbi pláza, a látogatottságban számottevő szerepe van a turizmusnak, ami összeomlott tavasszal. Bár nehéz pontosan felmérni, a Westend „egyes időpontokban” készülő kutatásai a turisták részarányát 10-20 százalék közé becsülték, egyes üzleteknél ez az arány a 40-50 százalékot is elérte.
Márciusban azonban visszájára fordult a helyzet a turisták eltűnése miatt. Általánosságban is elmondható, hogy a belvárosi bevásárlóközpontok jellemzően nehezebb helyzetbe kerültek a külvárosi, különösen a vidéki plázákhoz képest
– mondta Gyertyánfy.
A második negyedévben több mint 50 százalékkal esett a látogatószám. A harmadik negyedév jobban sikerült, a látogatószám közelített az előző évi 80 százalékához, a negyedik negyedévben viszont ismét 35 százalék felett esett vissza.
A járványnak közvetlenül vegyes hatása volt a Westend üzemeltetésére. Egyrészt többet kellett költeni takarításra, fertőtlenítésre, illetve az ingyenes parkolás miatt is csökkent a bevételük. Másrészt viszont kevesebbet kellett költeni rezsire vagy őrzés-védelemre. Azt nem árulták el, hogy pontosan hogyan változtak a költségeik.
A forgalomcsökkenés először értelemszerűen a bérlőket érinti érzékenyebben. A velük való viszonyt meghatározza, hogy a bevásárlóközpontokban a bérlő és a bérbeadó együttműködése jellemzően hosszú múltra tekint vissza. A bérlőkkel jellemzően hosszú távú, 5-10 évre szóló szerződést kötnek. A bérbeadónak ez nyilvánvaló érdeke, a bérlőnek pedig azért, mert egy új üzlet megnyitása komoly befektetés.
Gyertyánfy szerint négyzetméterenként akár egymillió forintot is áldozhatnak egy új üzlet belsőépítészeti kialakítására, persze ennél jelentősen kevesebb pénzből is ki lehet hozni egy üzletet. Egy magyar ruhaipari cég tulajdonosa például azt mondta nekem korábban, hogy 50-60 millió forintos kezdeti beruházással számolnak egy közepes, 200 négyzetméter alapterületű üzletnél. Mivel ennek az összegnek meg kell térülnie, Gyertyánfy szerint a bérlőknek is elemi érdeke a hosszú távú szerződés.
Tavaszi cikkünkben több bérlő is azt állította, hogy a plázák eleinte nem reagáltak arra érdemben, amikor a forgalom bezuhanása miatt a bérleti díj csökkentését kérték. Gyertyánfy most azt mondta erre, hogy a teljes iparágat meglepetésként érték a járványhelyzet hatásai. Szerinte ennek ellenére a Westend igyekezett azonnali válaszokat adni a felmerült kérdések mindegyikére. Gyertyánfy szerint
a bérlők visszajelzései is azt igazolták, hogy a Westend elsőként tett megoldási javaslatokat a bérlők irányába.
A teljes cikk: Rekordév után visszaesés és boltbezárás – hogyan vészeli át a járványt egy pláza?
