A kiskereskedelem egyre koncentráltabbá válik, csökken a vállalkozások és az üzletek száma. Összességében a hazai részesedés nő, különösen a ruhaboltok, könyvesboltok, számítástechnikai üzletek területén. Az élelmiszer kiskereskedelemben azonban ennek fordítottja igaz. A kormány régóta beszél a kisker-multik kiszorításáról – amit nehéz lenne kivitelezni, és a párt olyan sokat nem is nyerne vele.
A Fidesz hatalomra kerülése, 2010 vége és 2019 vége között a kiskereskedelemben jelentősen nőtt a hazai tulajdonarány. Vagyis ha a kormány jövőbeli tervei között valóban szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása – ahogy Lázár János mondta – akkor a jelek szerint minden sínen van. Lázár szerint „kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem” – a volt kancelláriaminiszter kívánsága máris valóra van válva, sőt egyre inkább valóra válik.
Kilenc év alatt egész pontosan 43 százalékkal csökkent a többségében külföldi tulajdonban álló kiskereskedelmi vállalkozások száma Magyarországon, üzleteik száma pedig 27 százalékkal lett kisebb. Eközben az összes vállalkozás és üzlet (vagyis a hazai tulajdonúakat is beleértve) száma csak 17 százalékkal csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A teljes cikk: Prímán halad a külföldi boltok kiszorítása Magyarországról – csak nem, ahogy Lázár gondolta
