Idén nagyon belehúzott a kínai fizetőeszköz, ezzel le is dolgozta tavalyi esését, így a kínai hatóságok megszüntettek néhány intézkedést, amelyet korábban a jüan esése miatt vezettek be. Peking ezzel a lépéssel is – akárcsak az új Selyemút beruházásaira adott jüan-hitelekkel - afelé halad, hogy a kínai fizetőeszközt világvalutává tegye.
Egy évvel ezelőtt az IMF már tartalékvalutává nyilvánította a jüant, és bevette a dollár, az euró, a jen, és az angol font mellé. Tavaly év vége óta folyamatosan emelkedik a jüan árfolyama, miután előtte két évig elég sokat gyengült. Az erősödés olyan masszív, hogy
a kínai jegybank el is törölte azokat az intézkedéseket, amelyekkel az árfolyamot védték.Eddig azokra az ügyletekre, melyekben későbbi határidőre dollárt vásárolt egy bank jüan ellenében, tartalékot kellett képezni, ennek mértéke mindig az előző havi forgalom 20 százaléka volt. Ilyen ügyletet rendszerint az exportőrök kötnek más devizákban, ha védekezni akarnak az árfolyamkockázat ellen. Egyúttal a külföldi bankok jüanbetéteire vonatkozó tartalékképzési kötelezettséget is eltörölték.
Mindez újabb lépés annak érdekében, hogy a kínai fizetőeszköz világvaluta legyen. A kínai központi kormányzat egyik fő célja ugyanis, hogy a világkereskedelemben minél nagyobb arányban jüanban is számlázzanak, a központi bankok minél nagyobb jüantartalékot halmozzanak fel, és meghatározó szuverén államok jüanban is bocsássanak ki államkötvényt. Mára a kínai jüan a világ egyik leggyakrabban használt fizetőeszköze a dollár, az euró, a brit font és a jen után.
Ám kétségtelen, hogy még a kínai külkereskedelem zömét, körülbelül 80 százalékát is dollárban forgalmazzák.
Peking célja jelenleg nem is lehet reálisan más, mint a jüant tartalékvalutaként megerősíteni.A jüan menetelésének egyik legfontosabb mérföldköve, hogy az IMF tavaly októberben felvette a tartalékvaluták közé a dollár, az euró, a jen és az angol font mellé.Ez teljesen érthető, hisz a világ második legnagyobb gazdaságáról van szó, tehát devizája egyre nagyobb szerepet játszik.
