Jelenleg a magyar háztartások ötödében él felnőtt korú gyermek, köztük minden negyedik háztartásban él olyan fiatal, aki bár tanulmányait befejezte, saját jövedelemmel rendelkezik, mégis a szülői ház kényelmét élvezi.
A szülői ház elhagyása sokaknál alapvetően pénz kérdése
Bereczki Enikő generációs szakértő a Fem3 Cafe műsorában elmondta, hogy gazdasági, társadalmi és lelki okai is vannak annak, hogy a fiatalok jelentős része szüleivel, a „mamahotelben” él. Ismertette a kényelmi és kényszer mamahotelezés közötti különbségeket is. Hogy a szülői ház elhagyása sok esetben pénz kérdése, azt jól jelzi, hogy a szüleikkel élő fiatalok aránya a nagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező térségekben például Észak-Magyarországon magasabb.
Új korosztályt hoznának el a hunédzserek?
Noha a felnőttséggel járó jogok nagy része 18 éves kortól illeti meg az embert, a felnőtt szerepek és a felnőttséggel járó kötelezettségek beépülése általában később alakul ki. Egyesek szerint új életkorhatárokat kellene meghúzni, sőt, akár egy újat is érdemes lenne bevezetni, a hunédzserséget. Ők azok a”Pán Péterek”, akik elmúltak már húsz vagy akár harminc évesek is, már nem gyerekek, de nem is tekinthetők felnőtteknek, mivel vonakodva vagy nem igazán vállalják a felnőtté váláshoz tartozó magasabb szintű felelősségvállalást.
A képre kattintva lehet a videót megnézni.
A Z-generáció más kihívásokkal néz szembe
Bereczki Enikő szerint generációs különbségek is okozhatnak súrlódásokat a leválás, felnőtté válás idején. Hangsúlyozta, hogy a mai korai huszonévesek, vagyis a Z-generációsok és az Y-generációsok (1995-1980 között születtek) semmivel sem silányabbak, mint a korábbi nemzedékek, viszont más egészén másfajta környezetben szocializálódik, mások az elvárások. A Z-, és a Y generációnak teljesen más körülmények között kell felnőtté válnia, mint annak idején szüleinek. Az idősebbekben sokszor még nem tudatosult, hogy az a világ, melyben elindultak, már elmúlt. A generációs eltérések életszemléletében is ütközhetnek.
A fogyasztói szemléletmód kapcsán hangsúlyozta a média befolyását, mely nagyban formálja a fiatalabb generációk igényeit és szokásait a jóléti társadalmakban. Különösen a Z-generációra jellemző, hogy már gyerekként is mindent megkaptak szüleiktől, így megszokták a folyamatos jólétet, de az ehhez vezető áldozatokkal nem találkoztak. Gyakran frusztrációt okoz számukra, amikor először szembesülnek azzal, hogy már nem mindent engedhetnek meg maguknak, ami kihat a munkahelyi és párkapcsolataikra is. Míg a mai huszonévesek szüleikkel ellentétben gyermekközpontú társadalomban nőttek fel, melyben folyamatosan éreztették velük, hogy milyen fontosak, addig az idősebbeknek a küzdelem, a kitartás volt magától értetődő. Összefüggésbe hozta a tanulmányok és a házasodás kitolódását is a kései felnőtté válással. A szüleik generációjához, vagyis a babyboomer és az X-generációkhoz képest a mai fiatalok karrierútja jóval kiszámíthatatlanabb, sokkal nehezebb előre tervezni és önálló egzisztenciát teremteni.
Több a férfi a mamahotelben
A szakértőt az adás alatt többen hívták. Jellemzően huszonéves otthon élő férfiak szülei. Bereczki Enikő ezt nem tartotta véletlennek, hiszen kutatásokból az is kiderült, hogy ez az életforma elsősorban a férfiakra jellemző. Ide kattintva pedig a betelefonálók kérdéseinek összegzését lehet megnézni.
