A bitcoin csupán a blockchain technológia egyik felhasználási módja, amikor ezt a találmányt spekulációra és fizetésre használjuk. Ugyanakkor a blockchainre épülő okosszerződések ennél jóval összetettebb feladatok ellátásra is alkalmasak: például önműködő értékpapírok kibocsátáásra, automatikus biztosítási kárkifizetésre, komplett pénzügyi folyamatok kiváltására.
A bankok és biztosítók nem véletlenül ölnek dollármilliókat a Nick Szabo, magyar származású kriptográfus által megalapozott okosszerződésekben rejlő lehetőségek felfedezésére.
A blockchain és az okosszerződések pénzügyi felhasználási területeivel kiemelten foglalkozunk május 15-ei Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon.
Mi az az okosszerződés?
Az okosszerződések alatt egy olyan blokkláncra épülő mini applikációt, algoritmust értünk, amely bizonyos feltételek teljesülés esetén automatikusan végrehajt egy következményt. Az okosszerződésben leírtakat nem lehet utólag átírni, a benne foglalt vállalások automatikusan érvényesülnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például ha egy lakás-adásvételi szerződésről van szó, akkor amint egy előre megadott számlára megérkezik a vevőtől a pénz, az eladó automatikusan elismeri a vételár átvételét, és a tulajdonjogról automatikusan lemond. Az elképzelt jövőben az elektronikusan aláírt tulajdonjog bejegyzés továbbításra kerülhet az illetékes földhivatalba, nem kell az eladó értesítésére várni, nem tűnhet el a pénzzel, nem áll az ügy egy elfoglalt ügyvédnél, és megszeghetetlen a szerződés.
Az enymással bizalmatlan ügyfelek egy olyan platformot kapnak ezáltal, amely kizárja a nemteljesítés lehetőségét, így például egy kínai és egy kubai üzletember úgy köthet üzletet, hogy a szerződésükben foglaltak betarttatására nem lesz gondjuk.
Nick Szabo, az okosszerződések atyja
Nick Szabo, egy magyar származású amerikai kriptográfus, informatikus alkotta meg az elméleti alapját az okosszerződéseknek, amely a blockchain technológia egyik lényeges eleme, illetve a blokklánc egyik legfontosabb felhasználási területét jelentheti a jövőben. Az okosszerződés ötletét - amelyet a blokklánc technológia valósít meg - először 1994-ben írta le, ezért a bitcoin népszerűvé válásakor sok olyan találgatás kapott szárnyra, mely szerint ő a bitcoin valódi feltalálója, Satoshi Nakamoto.
A bitcoin nem más, mint egy felhasználási módja a blockhainnek, amikor a hálózaton keresztül értéket lehet küldeni a felhasználók között. Az elosztott csomópontok csak akkor hagyják jóvá a tranzakciókat, ha különböző feltételek fennállnak, vagyis tulajdonképpen itt is egy egyszerű okosszerződés teljesül.
Nick Szabóról 2015-ben a New York Times írt egy hosszú cikket, melyben kifejtik, hogy Szabo még 1993-ban tagja volt egy lazán kapcsolódó informatikus hackercsoportnak, a Cypherpunksnak, amely a széles körben ismert Anonymoushoz hasonló csoport volt. Az ő céljuk többek között egy olyan digitális pénz létrehozása volt, amely ugyanolyan anonimitást ad az online fizetésekben, mint a hétköznapokban a készpénz. A csoport tagjainak motivációi sokfélék voltak: liberálisak, hobbyhackerek és az amerikai titkosszolgálat elől rejtekhelyet keresők is voltak közöttük.
Nick Szabo a liberálisok csoportjához tartozott, mivel édesapja még az 50.es években a kommunista elnyomás ellen küzdött, majd később emiatt menekült Amerikába, ahol aztán Nick Szabo is született. A 90-es évek végén Szabo létrehozott egy kriptopénz-koncepciót, amely több elemében is hasonlít a bitcoinra: ez volt a Bit Gold. Ugyanakkor ez a koncepció csak előhírnöke lehetett a ma ismert bitcoinnak és blockchain technológiának, mivel végül a bitcoin oldott meg egy sor olyan problémát, amelyet a Bit Gold még nem tudott.
A cikkteljes terjedelemben a www.portfolio.hu oldalon olvasható.
