Tavaly január óta minden hónap utolsó napján virtuálisan megvásárolunk 42 alapvető élelmiszerterméket az Aldiban és a Lidlben, idén februártól pedig a kört a Penny Markettel és a Tescóval is bővítettük. Ez a G7 szubjektív (statisztikailag nem reprezentatív) fogyasztói kosara, amellyel egyrészt az a célunk, hogy a boltláncok közötti áreltéréseket monitorozzuk, másrészt az élelmiszer-inflációt (vagy deflációt) követjük – a saját szempontjaink szerint.
Egy évvel azután, hogy a mérést elkezdtük, vagyis idén január végén azt állapítottuk meg, hogy tapasztalataink szerint az Aldi és a Lidl árszintjében lényegi különbség nincs, a szezonális ingadozások, de még a járvány hatására sem. Erre utalt, hogy 42 terméket tartalmazó, egyedileg súlyozott kosarunk összesített költsége egész évben (2020. január és 2021. január között) sosem mozdult el lényegesen a 16 ezer forint körüli (+/- 5 százalék) „középértéktől”.
2021. március 31-én azonban még az elmúlt 14 hónapot nézve is meglehetősen meglepő együttállást tapasztaltunk. Ekkor már mindhárom diszkontláncot (Aldi, Lidl és Penny Market) vizsgálva adataink azt mutatták, hogy
a 42 termékből 18 ára mind a három láncban forintra megegyezik, további 7 termék ára pedig csak egészen minimális eltérést mutat, vagyis összesen 25 termék esetében volt tökéletesen mindegy, hogy melyik boltban vettük volna meg.
Vagyis durván 60 százalékos egyezőséget találtunk a három diszkontlánc között.
Mielőtt rátérnénk a bevásárlás konkrét áraira, szokás szerint érdemes abc-sorrendben végigvenni, hogy konkrétan az üzletek között az egyes termékeknél mekkora árkülönbséget találtunk.
A teljes cikk:Nagyítóval kell keresni az árkülönbséget az Aldi, a Lidl és a Penny Market között
