Bár a KSH és a Takarék is stagnálást mért a lakásárak változását tekintve az előző negyedévhez képest, az MNB Lakáspiaci Jelentése szerint tovább emelkedtek az árak. Noha éves szinten még a KSH is kétszámjegyű emelkedést mért (az új lakásoknál 12, a használt lakásoknál 14 százalékkal) az MNB elemzése szerint országosan ennél valamivel magasabb, 17,1 százalékos ütemben emelkedtek az árak. Budapesten minimálisan mérséklődött a drágulás üteme, egy év alatt 24,8 százalékról 22,5 százalékra lassult az áremelkedés és a következő negyedévben további lassulás várható. A most épülő új lakások tömeges csúszása miatt a második negyedévben ideiglenesen csökkent az új átadások száma.
Bár az otthonteremtési programok, a kedvező gazdasági és finanszírozási környezet támogatják a jelenlegi erős lakáspiaci keresletet, Budapesten a tranzakciószám csökkenése a MÁP+ bevezetésével párhuzamosan a befektetési kereslet mérséklődését jelezheti. Az újlakás átadások 2019-ben tetőzhetnek mintegy 19,8 ezres értéknél. 2020-21-től visszaesés várható a kínálatban, főként az erős építőipari költségnyomás és a visszaemelkedő áfakulcs miatt. Az újlakás kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, a budapesti lakásállomány megújulása továbbra is nagyon lassú.
2019 első félévében folytatódott a hazai lakásárak emelkedése. A második negyedévben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban nominálisan 17,1 százalékot tett ki, ami magasabb a 2018 végi 16,3 százaléknál. Budapesten azonban mérséklődött az árdinamika, a 2018. év végi 24,8 százalékról 22,5 százalékra. Előzetes, 2019 harmadik negyedéves adatok alapján a lakásárak növekedésének üteme tovább lassult Budapesten és országos átlagban is mérséklődött.
A hazai lakáspiac keresleti oldalát továbbra is támogatja a magas foglalkoztatottság, a bővülő reáljövedelmek, a megtakarítások magas szintje és az alacsony kamatkörnyezet. Ennek ellenére a fővárosban jelentősen, 29 százalékkal csökkent 2019 első félévében éves alapon a lakáspiaci tranzakciók száma, ami főként a második negyedéves nagyobb visszaesést tükrözi. Ebben szerepet játszhatott az újlakás-piacon az elmúlt években kötött előszerződések magas száma is, amik csak később jelennek meg a tranzakciós statisztikában. Budapesten a medián alku és a lakások értékesítéséhez szükséges idő kismértékű emelkedése is a kereslet mérséklődését mutathatja. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) szerint a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetése is a befektetői érdeklődésen keresztül indokolhatja a lakóingatlanok iránti kereslet csökkenését. A vidéki városokban stagnált, a községekben pedig 6 százalékkal emelkedett a tranzakciószám éves összevetésben, ami a vidéki kereslet fennmaradását jelzi.
Olvass tovább: MNB: Budapesten már mérséklődik a lakásárak emelkedési üteme
