Röviden: semmi jót. Vesztes mindenki: az ukrán és az orosz múzeumok, és azok az intézmények is, amelyek más országokban részesei a múzeumok nemzetközi együttműködésének. Ma csak egy pillanatképet lehet felvázolni; a mérlegkészítés ideje, úgy tűnik, még nagyon messze van.
Kezdjük magával Ukrajnával, ahol a múzeumok puszta túlélése a tét és ennek esélyei az orosz csapatok előrenyomulásával napról napra romlanak. A helyi múzeumi vezetők most legértékesebb műtárgyaik biztonságba helyezését tekintik fő feladatuknak. Ennek menetrendjét állításuk szerint időben elkészítették; a tervek végrehajtása folyik, de erről épp a műtárgyak biztonsága érdekében nem adhatnak több információt. A legértékesebb tárgyakat általában igyekeznek evakuálni, de sok minden a múzeumokban marad, ahol nemcsak a bombatámadásoktól, hanem a fosztogatástól is meg kéne védeni őket. Számos intézménybe a munkatársak egy része is beköltözött, hogy védje az állományt, ami nyilván csak egy bizonyos határig lehetséges. Több múzeum megpróbálná legféltettebb kincseit külföldre – vélhetően főként Lengyelországba – menekíteni, ehhez azonban a jelenlegi háborús helyzetben is kormányengedélyre van szükség, aminek beszerzéséhez időbe telik. Nem jutott a harcok kitörése előtt ilyen engedélyhez például a Szabadság Kijevi Múzeuma sem, amit 2014-ben alapítottak, hogy bemutassa a demokrácia melletti akkori megmozdulások történetét és tárgyi emlékeit, melyeknek most a városon belül próbálnak biztosnak vélt rejtekhelyet találni. Nem könnyíti a múzeumok helyzetét többségük leromlott állapota sem; a korszerű tűzjelző és tűzoltó berendezések például ritkaságnak számítanak. A múzeumokban jelenleg folyó munka fontos eleme az állomány rohamléptekben történő digitalizációja is, ami részben a harcokban eltűnő művek megtalálását segítheti, részben pedig legalább ebben a formában megőrzi az esetlegesen megsemmisülő alkotásokat.
Érkeztek hírek – főként a lengyel határhoz közeli – múzeumokból arról is, hogy ezek átmeneti szállásként megnyitották kapuikat a háborús övezetekből menekülő állampolgárok előtt. Így tett például a lvivi Járási Művészeti Központ is, mely lehetőségei szerint gondoskodik az úton lévők ellátásáról is és a városi hatóságokkal együttműködve segíti őket a szálláskeresésben.
Eddig egy, múzeumot ért bombatalálatról érkeztek hírek: a Kijev környéki Ivankivben a bombabecsapódás következtében porig égett helytörténeti múzeum adott otthont az ország egyik legismertebb népművésze, a Picasso által is nagyra tartott Maria Primasenko hagyatékának. És bár Primasenko több munkáját sikerült kimenteni a lángok közül, mintegy két tucat alkotása megsemmisült. Ez a barbár támadás adta az alapot ahhoz, hogy Olekszander Tkacsenko ukrán kulturális miniszter felszólítsa az UNESCO-t Oroszország tagságának felfüggesztésére a nemzetközi szervezetben.
A teljes cikk: Mit jelent az ukrajnai orosz invázió a múzeumi világnak?
