Európa nagy részében ugyan egyelőre a jelentős készpénzhasználat okoz fejtörést, de a nemzetközi trend alapján közel az idő, amikor már nem kell idegeskednünk, hogy otthon hagytuk a pénztárcánkat – hiszen nem is lesz pénztárcánk. Vessük vigyázó szemünket Svédországra, ahol már pontos dátuma is van a készpénzmentes kor elérkezésének, miközben még mindig zavaróan sok kérdésre és kételyre nincs válasz Stockholmban sem.
Kevés olyan egyértelmű technológiai-gazdasági trend létezik, mint a digitalizáció, ami a pénzügyekben akár a készpénzmentes társadalom és gazdaság kialakulásához is elvezethet. Vannak olyan államok, ahol ez a folyamat lassabb, sőt, szinte még nem is látható, és vannak, ahol gyorsabb és már az ajtón kopogtat – az első csoport tipikus képviselői a dél-európai és a kelet-közép-európai államok, ez utóbbin belül például Magyarország, a másodiké pedig az észak-európai országok, kiemelten Svédország. Amennyiben elfogadjuk, hogy idővel szinte minden tényező a készpénz ellen dolgozik, akkor még a jelenleg készpénzben dúskáló országoknak is érdemes azon gondolkodniuk, hogy milyen lesz az élet készpénz nélkül.
A készpénz eltűnése elsősorban nem azért jelent kihívást, mert már megszoktuk, hogy van nálunk készpénz, hiszen erről akár le is szokhatunk (ahogy a svédek példája mutatja is). A radikális változást az hozná el, hogy a készpénz törvényes fizetési eszköz (legal tender), míg a számlapénz nem az állam tartozása, hanem a kereskedelmi banké. Az igazi kockázatot így az jelenti egy készpénzmentes világban, hogy az állampolgárok számára nem lenne benne elérhető az állam által kibocsátott és garantált pénz, azaz az a törvényes fizetési eszköz, amit minden körülmények között el kell fogadni a fizetési forgalomban.
Nem meglepő módon a készpénzmentességről ott gondolkodnak a legtöbbet, ahol már szinte meg is valósult - azaz Svédországban. A 10 milliós észak-európai országban minden adott a készpénzzel való leszámoláshoz: jól működő és robusztus kártyarendszer, fejlett internet-infrastruktúra, népszerű mobilapplikáció, támogató jogi környezet és az elektronikus fizetésekkel kapcsolatos általános társadalmi bizalom. Ennek fényében nem is meglepő, hogy Svédországban a bruttó hazai termék arányában mérve a készpénzállomány 1 százalékot tesz ki, miközben az egyéb európai országokban ez az arány 10 százalék körüli (Magyarországon 13 százalékos), az Egyesült Államokban pedig 8 százalékos. Egy évtized alatt a felére csökkent a svéd készpénzállomány, amit alapvetően az táplál, hogy egyre kevesebben használnak készpénzt, és erre természetesen az üzleti élet is reagál.
Tovább a teljes cikkhez: Milyen az élet készpénz nélkül?
