Az utóbbi években egyre divatosabbak lettek a csípős ételek, és sokan úgy keresik az újabb csipős kihívásokat, mintha muszáj lenne alkalmanként szétégetni a szájukat. A trendről már írtak korábban, és kiderül, hogy a paprika erejét a kapszaicin nevű vegyület adja, amelyet a meglehetősen szubjektív Scoville-skálával mérnek.
Megemlékeztünk a csilitörténelem legembertpróbálóbb borzalmairól is, köztük nem egy olyan kreálmánnyal, amelyet direkt azért tenyésztettek, hogy még egy fokkal feljebb tornásszák a csípősségi rekordot. De vajon miért jó nekünk, hogy olyasmit csinálunk magunkkal, amiről nagyon nehéz meggyőzni a kívülállót, hogy az nekünk tényleg jól esik?
Először is, a kapszaicin hatására a szervezetünk endorfint szabadít fel. Ez ugyanaz az anyag, ami izgalmi állapotban, komoly fizikai igénybevétel hatására vagy szex közben termelődik az agyalapi mirigyben, és eufórikus állapotot vált ki. Vagyis egyfajta természetes drog, amelyet a testünk termel. Részben ezért van az is, hogy a csípős ételek vásárlói hűségesebbek – kell az anyag, ha már egyszer rákaptak.
Számos kérdés és számos válasz merül fel a kérdésben, amely miatt érdemes átkattintani az index.hu Ma is tanultam valamit c. blogjára >>
