"Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése" – ez csak egy uniós dokumentum alcíme, mégis sok olyan kérdés fakad belőle, amelyre minél előbb választ kell adniuk a kormányoknak, ha versenyben akarják tartani az országukat. Magyarország egyáltalán nincs elkésve az MI-stratégiaalkotással. Azonban az nem csak nálunk, világszerte kérdés, hogy ezek a dokumentumok nem jutnak-e az ENSZ-dekrétumok sorsára, amikor a hangzatos kijelentések után végül nem történik semmi.
A mesterséges intelligencia (MI) térhódításával jelentkező technikai és a humán kérdésekre keresi választ az a magyar stratégia, amelyről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn jelentette be, hogy elkészült, és már csak a kormány jóváhagyására vár.
Hogy az egyszeri polgár is érezze, mennyire komoly a tét, Palkovics a Mesterséges Intelligencia Stratégia beharangozásakor elmondta: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia használata 2030-ban már 14 százalékkal, azaz mintegy 7 ezer milliárd forinttal járul majd hozzá a hazai GDP-hez.
Ám lényegében bármekkora számot mondhatott volna a miniszter.
Egyrészt mert tíz év múlva aligha fog rá bárki emlékezni, és aligha fogja bárki éppen az ő orra alá dörgölni, hogy “jó lesz az 5 ezer milliárdnak is, Palkovics úr”. Másrészt, és ez a nagyobb gond, ember (vagy gép) legyen a talpán, aki képes megmondani, mennyi költséget spórol és mennyi hasznot termel az a mesterséges intelligencia, amelynek egyes szakértők szerint egyelőre még a létezéséről sem beszélhetünk.
Az Európai Bizottság szerdán egy fehér könyvben tette közzé mesterséges intelligenciára vonatkozó elképzeléseit. A dokumentum szerint az MI egyszerűen szólva az adatokat, algoritmusokat és számítási teljesítményt kombináló technológiák gyűjtőneve. Ez tényleg egyszerű megfogalmazás, talán túlságosan egyszerű is, hiszen lényegében bármilyen számítógépes dologra ráhúzható. (Talán nem véletlen, hogy a BBC arról ír, szakértők túlságosan is felszínesnek találják az egész dokumentumot.) A fogalom közérthetőbb meghatározásához érdemes inkább a PwC Magyarország által tavaly szeptemberben közzétett tanulmányhoz fordulni, melynek szerzői – elsősorban gazdasági szempontból – sorra vették az MI fejlődési lépcsőit, melyek alapján talán mindenki számára világossá válhat egyrészt az, hogy
a ma használható megoldások jelentős része ugyan mesterséges, de egyáltalán nem intelligens.
Másrészt az MI felvázolt fejlődési forgatókönyvéből további szigorú definíciók nélkül is könnyen megérthető, miről is beszélünk, amikor mesterséges intelligenciát emlegetünk.
A teljes cikk: Mi lesz a munkahelyemmel? Kinek lesz pénze a magyar adatvagyonból?
