Magyarországon még gyerekcipőben jár a fenntartható építés, írja a Világgazdaság, de a napokban a Brit Nagykövetségen tartott szemináriumon kiderült: nem lenne drágább, mint a hagyományos módszerek. Nem lesz egyszerű feladat megfelelni annak az uniós direktívának, amely szerint 2020-tól már kizárólag olyan új házak épülhetnek, amelyeknek az energiafelhasználása ...
... és a szén-dioxid-kibocsátása közel nulla - a Világgazdaság cikke szerint. Ugyanakkor Magyarországon mintegy 6 éve hanyatlik az építőipar, így a várva várt fellendülés egyik kitörési pontjaként a szakemberek szerint logikus lenne a fenntartható építést előtérbe helyezni.
A Brit Nagykövetség által a témában tartott szemináriumon egyértelműen kiderült, hogy a magyar mérnöki és szellemi tőke "stand by" állapotban van, azaz megvan a szaktudás, az igény és az érdeklődés is, de kevés a kivitelezhető projekt, illetve megoldatlan a finanszírozás is. A meghívott brit előadók prezentációiból és a bemutatott projektekből az is világos lett, hogy Nagy-Britannia a zöldépítésben is legalább két évtizeddel előttünk jár. Fő tapasztalatként valamennyi szakember azt az előítéletet akarta eloszlatni, miszerint a fenntartható építés drágább lenne a többi, hagyományos módszerhez képest.
A brit nagykövet szerint alaptétel: nehéz gazdasági helyzetben minden területen csökkenteni kell a pazarlást, így az energiafelhasználás területén is. Jonathan Knott azt hangsúlyozta: a zöldépítés olcsó és jelentős költségmegtakarítást kínál. "Mindenki számára példaértékű lehet, ahogyan a brit kormány együttműködik az iparággal. A londoni olimpiai játékok pedig bizonyították is, hogy nem csak beszélünk a témáról, hiszen mi rendeztük az eddigi legzöldebb olimpiát" mondta a nagykövet. Példaként említette, hogy az építkezéshez felhasznált építőanyagok többségét vasúton vagy teherhajóval szállították, a lebontott régi épületek anyagának közel 100 százalékát újra felhasználták, valamint legalább egymillió köbméter talajt tisztítottak meg a szennyezőanyagoktól.
Hogy a britek hosszú távú stratégiában gondolkodnak, azt jól mutatja, hogy náluk már évek óta működik a Zöld Építészeti Tanács, amely az iparági és a kormányzati szereplők állandó konzultációjának biztosít intézményi keretet. "Az elfogadott intézkedési terv szerint drasztikusan csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátás mértékét. Nehéz lesz elérni a 2050-re kitűzött célt, de hosszú távú koncepció kell, mert nem alakulnak ki az intelligens, fenntartható épületek és városok egyik napról a másikra" - fogalmazott Louise Ellison, a Zöld Építészeti Tanács egyik munkacsoportjának vezetője.
A teljes cikk a VG.hu oldalán olvasható.
(Forrás: Világgazdaság)
