Ausztriából a tiltás ellenére járnak át fogorvoshoz Magyarországra, a hobbisportolók nagy részét viszont visszatartja a bizonytalanság és a szigorúbb belépési szabályok. Miközben a kormány arról beszél, a határzárat a magyar gazdaság védelmében hozta meg, megnéztük, milyen nem várt következményekkel járhat még az újabb szigorítás.
Eredetileg úgy volt, hogy szigorú határzár lép életbe szeptembertől, aztán ez később sokat enyhült. Ha elfogadjuk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a napokban többször elhangzott érvelését, miszerint a határzárat a magyar gazdaság védelmére hozták meg, ez érthető: sok olyan ágazata van a gazdaságnak, amelynél első ránézésre egyértelmű volt, hogy a határzárnak nagy hatása lesz. Sok olyan is akad azonban, amelyről elsőre nem az jutna eszünkbe, hogy bajba kerül a határ lezárása miatt. Ágazati szinten néztük meg, mennyire érdemes tartani a határzártól.
Turizmus
Teljesen egyértelmű, hogy ez az ágazat hatalmas bajban van. Nem csak az épp most érvényes szabályok miatt, hanem azért is, mert ha egyik pillanatról a másikra változnak a beutazási szabályok, akkor nehéz azt ígérni, hogy legközelebb nem történhet meg ugyanez. Amikor szakmai szereplőket kérdeztünk az új helyzetről, ők úgy jellemezték a helyzetet: most szállt el az esély, hogy a rettenetes tavasz után valahogyan magához térjen a szektor még idén.
Pedig már akkor sem volt fényes a helyzet, amikor épp nem voltak ennyire szigorú korlátozások. A KSH frissen kiadott adatai szerint júliusban a külföldi vendégek száma 75 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A turizmus teljes árbevétele ebben a hónapban 41 százalékkal volt kevesebb a 2019. júliusinál – ebben benne van az is, hogy a magyarok közül is közel ötödével kevesebben tudtak vagy mertek elmenni nyaralni.
Érdekes kérdés, hogy vajon hogyan hathat ez a magyar gazdaság egészére. A turizmus a KSH számításai szerint a GDP nagyjából 7 százalékát adja, a hozzá kapcsolódó ágazatokkal együtt körülbelül tizedét, ha pedig azt is hozzáadjuk, amennyi egyéb költést az ágazat generál, 13 százalék fölött járunk. Ennek a fele majdnem teljesen eltűnt, ahogy külföldiek alig érkeznek az országba, de nem érdemes elosztani kettővel a számokat, mert a magyarok többet nyaralnak itthon, és mert a vendéglátás jelentős része működik akkor is, ha turisták nem annyira érkeznek külföldről. Csakhogy az ide utazó turisták sokkal többet költenek, mint a magyar nyaralók – tavaly nagyjából 2300 milliárd forintot, miközben a magyarok csak 393 milliárdot.
Bevásárlóturizmus, sportturizmus
Amikor tavaly és tavalyelőtt nyáron nagyot esett a forintárfolyam, megfordultak a klasszikus irányok: nem a határ közelében élő magyarok mentek át a szomszéd országokba bevásárolni, hanem osztrákokkal, szlovénekkel, szlovákokkal lettek tele a magyar boltok. Idén minden korábbinál nagyobbat zuhant a forint, a 360-as forint-euró árfolyam egy éve még csak az extrémen pesszimista jóslatok között sem nagyon szerepelt, de természetesen szó sincs arról, hogy tömegesen jönnének át a határ túloldaláról Magyarországra bevásárolni.
Pedig a lehetőség elvileg adott lenne, az ingázókra meghozott szabályt – a külügyminiszter által meghatározott szomszéd országok polgárai bejöhetnek a határon belül 30 kilométerre, ha 24 órán belül haza is mennek – a bevásárlóturisták is használhatnák. De a határon átjutás így is annyira időigényes lett, hogy nem nagyon éri meg egy olcsóbb bevásárlásért végigállni a sort.
Sport
Az, hogy az európai Szuperkupa-döntőre, szeptember 24-re jöhetnek be külföldiek, annyira eltér minden más szabálytól, hogy sokan már tudni vélik, a kormány a meccs után, szeptember utolsó napjaiban fog szigorítani a járványügyi szabályokon – természetesen arról egyetlen megerősített információmorzsa sincsen, hogy ez valóban így lesz-e. A hivatalos szabály szerint “a Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi sportesemény” – ilyenből csak ez az egy lesz –, nézője akkor léphet be az országba, ha rendelkezik negatív PCR-teszteredménnyel, van a rendezvényre jegye, és aláveti magát egészségügyi vizsgálatnak, valamint köteles a belépést követő 72 órán belül elhagyni az országot.
A Sevilla és a Bayern három-háromezer szurkolója bejöhet az országba – sok hobbisportoló azonban inkább nem jön ide. Az ősz két legnagyobb tömegsportrendezvénye Magyarországon a Wizz Air Budapest Félmaraton és a Spar Budapest Maraton, általában mindkettőre ezrével érkeznek a külföldi hobbisportolók, akik a verseny napja előtt vagy után pár napot el is töltenek itt városnézéssel.
A teljes cikk: Magával rántja-e a magyar gazdaságot a határzár?
