Berlinben a legfelsőbb kategóriás irodák hozama jelenleg nagyon alacsony, mindössze 3,85%, bár a legnagyobb német városokban, például Frankfurtban az ilyen termékek még mindig nagyobb megtérülést biztosítanak, mint a londoni és párizsi ingatlanok. Romániában és Magyarországon ugyanakkor újabb tőke áramlik az országok kereskedelmi ingatlanpiacára.
Ez a nyugat- és kelet-európai hozamok közötti különbség eredménye, hiszen Bukarestben például a legfelsőbb kategóriás irodák hozama jelenleg 7,5%.
Ahogyan azt a 2016. évi közép- és kelet-európai befektetési jelentés – A küldetés: túlszárnyalni a többieket – kiemeli, a közép- és kelet-európai országok kedvező makrogazdasági feltételei is hozzájárultak ahhoz, hogy a befektetői érdeklődés ilyen irányba mozdult el. A Világbank-csoport azon a véleményen van, hogy a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia lesznek az elkövetkező években is az Unió leggyorsabban növekvő gazdaságai. A Moody’s előrejelzései szerint ezek az országok a közeljövő nemzetközi gazdasági és társadalompolitikai kihívásaira is megfelelően fognak tudni reagálni.
Lengyelország és Csehország, melyek Közép- és Kelet-Európa legérettebb piacai, a kereskedelmi ingatlanügyletek mennyiségének tekintetében még mindig regionális vezetők a maguk 40% és 18,5%-os piaci részesedésével.2 Nemzetközi befektetők azonban a többi közép- és kelet-európai országban már olyan új befektetési lehetőségeket látnak, amelyek magasabb hozamot ígérnek, mint Prága és Varsó.
„Magyarország és Románia két olyan piac, amely a fővárosban minőségi termékeket kínál nagyon vonzó legfelsőbb kategóriás irodai hozamokkal: 6,75% Budapesten és 7,5% Bukarestben, ami majdnem kétszerese a nyugat-európai országokban jelenleg elérhető hozamoknak. Nem meglepő, hogy a közép- és kelet-európai helyszínek egyre nagyobb számban vonzzák az olyan nemzetközi piaci szereplőket, akik eszközportfóliójuk jövedelmezőségét és sokrétűségét egyformán fontosnak tartják. A 2016-os év első felében megfigyelhettük, hogy olyan befektetők, mint a Zeus Capital és a KGAL léptek be a budapesti kereskedelmi ingatlanok piacára, és úgy véljük, hogy a közeljövőben további újoncok is várhatók” - közölte Adrian Karczewicz, a Skanska Commercial Development Europe közép- és kelet-európai tranzakciós menedzsere.
Magyarország vonzza a közvetlen külföldi befektetőket
A JLL szerint egyre nagyobb számban érkezik külföldi tőke Budapestre, továbbá a bankok egyre növekvő étvággyal kívánják finanszírozni az ügyleteket, és ezeknek köszönhetően jelentősen megnőtt a likviditás.3 A budapesti ingatlanpiac alapvető mechanizmusai továbbra is meghatározóak, hiszen a kereslet szilárd, a szabad ingatlanok aránya csökken és korlátozott a várható fejlesztések száma. A modern irodai területek iránti keresletet fokozza az üzleti szolgáltatások ágazata, ami Magyarországon a foglalkoztatás növekedésének is egyik meghatározó tényezője.
A kedvező üzemeltetési feltételek miatt az UNICEF Budapesten nyitotta meg globális szolgáltatási központját, mivel itt jól képzett munkaerő, megfelelően kiépített infrastruktúra áll rendelkezésére, és az üzleti tevékenységhez kapcsolódóan viszonylag alacsony költségekkel kell számolnia. Magyarország a jövőben további új, meghatározó külföldi közvetlen befektetőket fog magához vonzani.
Románia gyorsan növekszik
A román gazdaság szintén komoly befektetési lehetőségeket kínál. A gazdasági válság óta a romániai GDP-t elsődlegesen a belföldi kereslet fokozatos újraéledése és az erős exporttevékenység növelte. 2015-ben a 3,8%-os növekedés az Európai Unió országai között az egyik legnagyobb növekedési arány volt Svédország, Csehország és Luxemburg mögött,4 és közben az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 2016 második negyedévében a tagországok között Románia mondhatja magáénak a legnagyobb növekedést (+5,9%).5
A közép- és kelet-európai helyszínek különösen vonzó befektetési lehetőségeket kínálnak, főleg azoknak, akik gyors befektetési döntéseket tudnak hozni a közép- és kelet-európai kereskedelmi ingatlanok vonatkozásában.
(Forrás: Skanska)
