Számos szervezet tilatkozik, mert a bevételeiket dinamikusan növelő internetszolgáltatókkal 0,8 százalékos kulturális járulékot fizettetnének. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint lefolytatták az egyeztetéseket azokkal a szervezetekkel, amelyek reagáltak megkeresésükre.
Az oktatási és kulturális miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint az internetszolgáltatóknak 0,8 százalék kulturális járulékot kell majd fizetniük a szolgáltatásaik után.
Aggódnak az információs társadalomért
A tiltakozó szervezetek által „internetadónak” elkeresztelt kulturális járulék (amelyet többek között a könyvek, újságok s más kulturális termékek után jelenleg is fizetni kell) visszavetné az információs társadalom fejlődését, gátolná a digitális írástudatlanság felszámolását – vélik a tiltakozók. A szervezetek azt is nehezményezik, hogy a minisztérium nem egyeztetett velük.
Bár a törvényjavaslat korábban ötpárti egyetértéssel ment át a bizottsági vitákon, a különböző szervezetek tiltakozásával egy időben a Fidesz módosító javaslatot adott be, amely az internet-hozzáférési szolgáltatás kivételét ajánlja a járulékköteles körből.
Dinamikusan növekvő bevételek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az internetszolgáltatásokból származó nettó árbevétel 2007 negyedik negyedévben meghaladta a 29,9 milliárd forintot, ami 31 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A szolgáltatók nettó összbevétele 2006-ban meghaladta a 85 milliárd forintot, 2007-ben már több mint 111 milliárd forint volt. A piac egyébként erősen koncentrált, 22 cég tudhatja magáénak az előfizetések kilencven százalékát.
A járulék bevezetése tehát összesen mintegy 900 milliós többletköltséget okozna a szolgáltatóknak. Egy 4990 forintos internet-hozzáférésre levetítve havi 40 forintos pluszköltséget jelent.
A tartalomszolgáltatók ötlete volt?
Az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól kapott információk szerint történtek egyeztetések a szakmai szervezetekkel.
Õk azt állítják, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) kifejezetten azt kérte, hogy az eredetileg javasolt tartalomszolgáltatókat ne terhelje a járulék, mivel a bevétel nem ott képződik, hanem a hírközlés-szolgáltatóknál. (Ezzel azonban a tartalomszolgáltatók egy másik képviselete, a MATISZ nem ért egyet - tudtuk meg a szervezet ügyvezető elnökétől.)
Ennek nyomán került az „internet-hozzáférés, -ellátás szolgáltatása” tevékenység a tervezetbe.
Jól alkudtak a mobilcégek
A minisztérium lefolytatta az egyeztetéseket a mobilszolgáltatókkal is, amelyek vélhetően azért nem tiltakoznak a tervezett intézkedések ellen, mert az MMS, WAP alkalmazások járulékkötelezettsége már kompromisszum eredménye. Az eredeti tervezetben a mobilszolgáltatók által számlázott telefonbeszélgetések is járulékkötelesek lettek volna, s a járulék kulcsa is magasabb lett volna 0,8 százaléknál.
A törvénymódosítás egyébként a faipari vállalkozásokat is sújtja, ugyanis az ülőbútorok is járulékkötelesek lesznek. A minisztérium szerint a törvénytervezet véleményezésére a faipari érdekképviseleteket is megkérték, illetve a jelenleg tiltakozó informatikai vállalkozói érdekképviseleteket is – minthogy ez törvényi kötelezettség is - azonban ők nem reagáltak a megkeresésre.
A minisztérium érvelése szerint az interneten és a mobiltelefonokon történő zenehallgatás, a zenének, valamint a képeknek, videóknak a letöltése és egyre szélesebb elterjedése kiszorítja a korábbi csatornák használatát. A kulturális járulékfizetői körbe tartoztak eddig is olyan szolgáltatások, mint a film, videó, DVD-lemezek terjesztése, az országos és regionális rádió-, televíziómûsor-szolgáltatás. A technológiai semlegesség elve megköveteli, hogy az azonos, vagy közel azonos szolgáltatások egyenlő módon kerüljenek be a fizetési körbe.
(Forrás: www.fn.hu)
