Egy városnegyed léptékű fejlesztés esetében a kultúra alapvető szempont, mondhatjuk úgyis, hogy az összekötő habarcs, hiszen mindig a közösségre és a közösségteremtésre kell fókuszálnunk. Nem véletlenül a legújabb ingatlanberuházások is már közösségben gondolkodnak, így például a modern irodaházak jóléti szolgáltatásai és helyszínei, valamint a smart megoldásokat nyújtó belső applikációk is mind-mind közösségi igényeket elégítenek ki. De ugyanígy a lakóházak, lakóparkok építése esetében is egyre több fejlesztő kínál közösségi szolgáltatásokat, legyen fészer, kertészeti eszközpark, társalgó, vagy online kényelmi lehetőségek.
Bár az irodapiacon a bérlők számára továbbra is a legfontosabb a lokáció, a szolgáltatások, a minőség és az ár, de úgy tűnik, hogy a kultúra mint hozzáadott érték egyre fontosabb szerepet játszhat a jövőben, vagyis vonzóbbá teheti az adott ingatlant. Érdekes szempont, hogy miközben maga az értékesítés, a bérlőkkel való tárgyalás alapvetően kapcsolatépítés, a kultúra mindig egy fontos összekötő kapocs, eszköz lehet arra, hogy az igényeket jobban megérthessük.
A társadalmi felelősségvállalás is egyre lényegesebb szempont a vállalatok számára, a brandépítésben és az általános marketingcélokban is sokat nyom a latba, és itt megjelenhet a kultúratámogatás is. De a vállalati szférában jelenleg a kultúra még nem a stratégiaalkotás része, inkább a HR-vonalon van jelentősége, vagyis stílszerűen fogalmazva, még sok víz lefolyik a Dunán, amíg a magyar irodapiacon a kulturális környezet meghatározó szempont lesz az adott bérlemény kiválasztásánál.
A teljes cikk: Közösségépítés és kultúra az ingatlanfejlesztésben
